Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Községi adattár
ban, az orosz fronton küzdött, egyszer megsebesült és három éven át orosz hadifogságban sínylődött. A megszállás alatt megtartotta magyarságát. Neje — Szmuk Róza, gyermekei: Márton, Fülöp, Sándor, Ilonka és Olga. Prezovszky Domokos vezető jegyző. Alsószeli. 1898-ban született Kisbresztóványban. Szatmáron érettségizett. 1916— 1918-ban az orosz, olasz és francia fronton harcolt és mint t. hadnagy szerelt le. A szükely hadosztályban és a nemzeti hadseregben is szolgált. A nagyezüst v. é- tulajdonosa. Gyakornoki ideje után Magyardiószegen s. jegyző volt iQ28-ban Tarnócon, 1939-ben pedig Alsószeliben lett vezető jegyző- Felesége: Karmasin Valéria, gyermekei: Iván, Alice, Domokos és Zoltán. Procz Mihály vegyeskereskedő é korcsmáros, Bereznek. Itt született 1909ben. Vegyeskereskedését 1937-ben alapitotta, 1939 áprilisában korcsma- és trafikengedélyt kapott a magyar katonai parancsnokságtól. Neje Kurucz Anna. gyermekei: Pelágia és Anna. Prokupecz Béla üzletvezető, Somorja. 1905-ben született Galántán. Iskolázása után kitanulta a cipészipart édesapja csütörtöki cipészmester műhelyében. Mint segéd több helyen működött. 1931-ben a Bata-gyár szolgálatába lépett és a csütörtöki fiók vezetője lett. 1938-ban átvette a somorjai fiók vezetését. Neje író Erzsébet, gyermekei: Mária és Márta. Psenák Vendel gazdálkodó, Ógyalla. Itt született 1878-ban. 1903-ban lett önálló gazda bérelt birtokon, jelenleg 17 k. hold saját földje van. Bércséplssel is foglalkozik, a gépeket a fia kezeli. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton harcolt tizedesi rangban. Husz éven át tagja volt a község képviselőtestületének, 4—4 évig viselte az I., illetve II. birói tisztséget. A M. N. P. tagja, magyarsága miatt üldözésben volt része a cseh uralom alatt. Neje Gyurcsovics Mária, fia: István géplakatos, autóvezető. Puha János, a szőllő- és faiskolatelep vezetője, Bustyaháza. 1908-ban született Kutkafalván. Atyja, János hősi halált halt a világháborúban. Ö maga Prágában érettségizett, azután gazd. akadémiát végzett. Működését Ungváron az állami gyümölcsfa-iskolában kezdte el, azután Ungváron és Técsőii kereskedelmi és gazdasági szövetkezetnél tevékenykedett. 1939-ben a bustyaházi szőllő- és gyümölcsfaiskola vezetője lett. Puhacsa Radó ny. m. kir. ezredes, Alsógereben. 1884-ben szül. Eszéken. Az alreált Kőszegen, a hadapródiskolát Pozsonyban végezte 1905-ben. A 65 gy. e.-ben kezdte meg tiszti szolgálatát. Mint főhadnagy ment ki a frontra a világháborúban, három izben megsebesült és 40 százalékos rokkant lett. igiS1 ban mint géppuskaszakértő a hadosztályparancsnokság vezérkaránál működött. Kitüntetései: III. o. k. é. k., két signum laudis a kardokkal, Kcsk., magyar kat. érdemérem, hadiékitményes ií. o. Vöröskereszt diszérem. II. 'o. bolgár hadikereszt a kardokkal stb. Neje: Freyer Margit. Pukman János l gazdálkodó, Felsőapsa. Itt szül. 1895-ben. Saját gazdasága 7 hold, azonkivül atyja, Demeter 6 holdas birvtokát is vezeti. Tizedesi rangban végigküzdötte a világháborút az orosz és olasz fronton, egyszer megsebesült. A bronz v. é. és Kcsk. tulajdonosa, Tagja volt a magyar nemzeti pártnak. A katonai közigazgatás 1939 márciusában a község II. birájává nevezte ki. Neje Takács Mária, gyermekei: János, Vaszilya, Anna, Miklós, Ilona és László. Pulszky Ágoston ny. körjegyző, Munkács. 1876-ban szül. Alsószelistyén. Tanulmányait Ungváron és Máramarosszigeten végezte és jegyzői oklevelét 1902ben kapta meg. Segédjegyző volt Komlóssellőn, hely. jegyző Csépén, azután választott főjegyző Nevetlenfaluban 1923ig. Ezután mint körjegyző Árokon, Beregkisalmáson és Hidegpatakon működött. 27 évi szolgálat után magyar érzelmei miatt a csehek nyugdíjba küldték. Felesége Szalay Ilona ny. áll. óvónő. Pusz'íay Sándor vendéglős, hentes és mészáros m., Komáromszentpéter. 1889been szül. Hetényben, ahol atyja, néhai P. Sándor bognár m. volt- Iskolázása után kitanulta a husipart és 1906-ban önálló mester lett. Vendéglőjét 1921ben alapította. 1916—18-ban a román és olasz fronton küzdött. A Kcsk. tulajdonosa. Az ipartestület tagja. A megszállás alatt jó magyar volt. Felesége: — 155 —