Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

ban, az orosz fronton küzdött, egyszer megsebesült és három éven át orosz hadifogságban sínylődött. A megszállás alatt megtartotta magyarságát. Neje — Szmuk Róza, gyermekei: Márton, Fü­löp, Sándor, Ilonka és Olga. Prezovszky Domokos vezető jegyző. Alsószeli. 1898-ban született Kisbresztó­ványban. Szatmáron érettségizett. 1916— 1918-ban az orosz, olasz és francia fronton harcolt és mint t. hadnagy sze­relt le. A szükely hadosztályban és a nemzeti hadseregben is szolgált. A nagy­ezüst v. é- tulajdonosa. Gyakornoki ide­je után Magyardiószegen s. jegyző volt iQ28-ban Tarnócon, 1939-ben pedig Al­sószeliben lett vezető jegyző- Felesége: Karmasin Valéria, gyermekei: Iván, Alice, Domokos és Zoltán. Procz Mihály vegyeskereskedő é korcsmáros, Bereznek. Itt született 1909­ben. Vegyeskereskedését 1937-ben ala­pitotta, 1939 áprilisában korcsma- és trafikengedélyt kapott a magyar kato­nai parancsnokságtól. Neje Kurucz An­na. gyermekei: Pelágia és Anna. Prokupecz Béla üzletvezető, Somor­ja. 1905-ben született Galántán. Isko­lázása után kitanulta a cipészipart édes­apja csütörtöki cipészmester műhelyé­ben. Mint segéd több helyen működött. 1931-ben a Bata-gyár szolgálatába lé­pett és a csütörtöki fiók vezetője lett. 1938-ban átvette a somorjai fiók ve­zetését. Neje író Erzsébet, gyermekei: Mária és Márta. Psenák Vendel gazdálkodó, Ógyalla. Itt született 1878-ban. 1903-ban lett ön­álló gazda bérelt birtokon, jelenleg 17 k. hold saját földje van. Bércséplssel is foglalkozik, a gépeket a fia kezeli. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton harcolt tizedesi rangban. Husz éven át tagja volt a község képviselő­testületének, 4—4 évig viselte az I., il­letve II. birói tisztséget. A M. N. P. tagja, magyarsága miatt üldözésben volt része a cseh uralom alatt. Neje Gyur­csovics Mária, fia: István géplakatos, autóvezető. Puha János, a szőllő- és faiskolatelep vezetője, Bustyaháza. 1908-ban született Kutkafalván. Atyja, János hősi halált halt a világháborúban. Ö maga Prágában érettségizett, azután gazd. akadémiát vég­zett. Működését Ungváron az állami gyümölcsfa-iskolában kezdte el, azután Ungváron és Técsőii kereskedelmi és gazdasági szövetkezetnél tevékenykedett. 1939-ben a bustyaházi szőllő- és gyü­mölcsfaiskola vezetője lett. Puhacsa Radó ny. m. kir. ezredes, Alsógereben. 1884-ben szül. Eszéken. Az alreált Kőszegen, a hadapródiskolát Pozsonyban végezte 1905-ben. A 65 gy. e.-ben kezdte meg tiszti szolgálatát. Mint főhadnagy ment ki a frontra a világháborúban, három izben megsebe­sült és 40 százalékos rokkant lett. igiS­1 ban mint géppuskaszakértő a hadosz­tályparancsnokság vezérkaránál műkö­dött. Kitüntetései: III. o. k. é. k., két signum laudis a kardokkal, Kcsk., ma­gyar kat. érdemérem, hadiékitményes ií. o. Vöröskereszt diszérem. II. 'o. bolgár hadikereszt a kardokkal stb. Neje: Freyer Margit. Pukman János l gazdálkodó, Felső­apsa. Itt szül. 1895-ben. Saját gazda­sága 7 hold, azonkivül atyja, Demeter 6 holdas birvtokát is vezeti. Tizedesi rangban végigküzdötte a világháborút az orosz és olasz fronton, egyszer megse­besült. A bronz v. é. és Kcsk. tulajdo­nosa, Tagja volt a magyar nemzeti pártnak. A katonai közigazgatás 1939 márciusában a község II. birájává ne­vezte ki. Neje Takács Mária, gyerme­kei: János, Vaszilya, Anna, Miklós, Ilo­na és László. Pulszky Ágoston ny. körjegyző, Mun­kács. 1876-ban szül. Alsószelistyén. Ta­nulmányait Ungváron és Máramarosszi­geten végezte és jegyzői oklevelét 1902­ben kapta meg. Segédjegyző volt Kom­lóssellőn, hely. jegyző Csépén, azután választott főjegyző Nevetlenfaluban 1923­ig. Ezután mint körjegyző Árokon, Be­regkisalmáson és Hidegpatakon műkö­dött. 27 évi szolgálat után magyar ér­zelmei miatt a csehek nyugdíjba küld­ték. Felesége Szalay Ilona ny. áll. óvónő. Pusz'íay Sándor vendéglős, hentes és mészáros m., Komáromszentpéter. 1889­been szül. Hetényben, ahol atyja, né­hai P. Sándor bognár m. volt- Iskolázása után kitanulta a husipart és 1906-ban önálló mester lett. Vendéglőjét 1921­ben alapította. 1916—18-ban a román és olasz fronton küzdött. A Kcsk. tulaj­donosa. Az ipartestület tagja. A meg­szállás alatt jó magyar volt. Felesége: — 155 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom