Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Mészáros Zsóf ia, gyermekei : Sándor és Zoltán. ífj. Pusztay Sándor vendéglős, hentes és mészáros m., Komáromszentpéter. Itt szül. ig 12-ben. Komáromban középiskolába járt, azután kitanulta a húsipart. 1935-ben lett önálló mester, vendéglőjét 1935-ben alapitotta. Üzemét fivérével, Zoltánnal együtt vezeti, aki kitanulta az elektrotechnikai ipart és a husipart is. Leventeoktató, ipartestületi tag. Pusziay Zoltán osztálytanító, Magyarkom ját. 1906-ban szül. Huszton. A képzőt Ungváron végezte 1937-ben és még cz évben került a magyarkomjáti iskolához. Felesége; Vaszilkó Etel, leánya Gabriella, édesapja, P. Sándor végigküzdötte a világháborút. Puiyera Pál uradalomvezető, Csallóköztárnok. 1879-ben szül. Kossuton. Tanulmányai befejeztével uradalmi szolgálatba lépett. 1935 óta vezeti a tárnoki 500 holdas birtokot. Végigküzdötte a világháborút tizedesi rangban az orosz és olasz fronton, egyszer megsebesült A kisezüst v. é. és Kcsk. tulajdonosa. Felesége Reine:- Katalin, gyermekei: Pál, -Sándor, Irén és Mária. Unokája: Nándor. Puza Szilárd gkat. lelkész, Cserhalom. 1874-ben szül- Káinikon, ahol atyja, Kálmán gkat. lelkész volt. Munkácson érettségizett, a teológiát Ungváron végezte. Káplán volt Bilkén, lel kész Kovászon és Szuszkón. 1929 óta működik Cserhalomban. A megszállás ala tt hazafias magatartást tanúsított. Volt községi biró. "Neje bilkei Gorzó Irén, gyermekei: Elvira, tanitónő férj. Mar*;oyics Jánosné, Aladár Máv. intéző, Béla tanitó, Miklós teológus és István. Putz Ferenc gazdálkodó. Bős. Itt szül 1893-ban. Iskoláit Pozsonyban végezte, majd kitanulta a husipart és mint segéd Dunaszervdahelyen és Pozsonyban dolgozott. 1933-ban lett önálló gaz. da, mai birtoka 45 k. hold. A megszállás alatt a MNP tagja volt. Neje Molnár Margit, gyermekei: Ferenc, Margit és Dániel. Rabay Ferenc szikvizgyáros, Somorja. 1894-ben szül. Csölösztőn, régi nemesi család sarja. Iskolái végeztével kitanulta Somorján a gépipart, Később gépkezelő volt egy malomban. 1929-ben átvette mai szikvizgyárát, mely villanyerőre van berendezve. 2000 üveggel bonyolítja le a forgalmát, saját autója van. Mint tizedes végigküzdötte a világháborút az orosz és olasz fronton, egyszer megsebesült. A MNP és több egyesület tagja. Neje: Németh Anna, neveltlánya Krisztiik Rozála. komjáti Rabár János gkat. főesperes, Magyarkomját. Itt szül. 1863-ban régi ne meesi családból, amely a munkácsi egyházmegye legrégibb papi famíliája. Már 1693-ban lelkész volt a család őse. ErQ. detileg Hrabár volt a nevük, de 1883ban nemességük megerősítésekor elhagyták nevük első betűjét. A gimnázimot Munkácson és Iglón, a teológiát Ungváron végezte. 1889-ben szentelték pappá. Mint káplán atyja mellett működött, azután lelkész le.

t Magyarkomjáton. 1935-ben nevezték ki főesperessé. A háború előtt megyebizottsági tag volt. Neje Sztripszky Elvira, gyermekei: Magdolna férj. Fehér Barnáné, Emília, Elza, aki Vdlmányi Aladár tüzérezredes felesége, Éva férj. Rajkó Jánosné és János s. lelkész. Rabinovics Baruch főrabbi, Munkács. 1914-ben szül. Parcewben. Rabbiiskolái végzett. 1933-ban feleségül vette Spira Irmát, néhai Spira Lázár munkácsi főrabbi leányát. A Spira^család töltötte be már az 1800-as évek óta a munkácsi főrabbi tisztséget. Valamennyien kiváló tudósok és irók voltak. Spira Lázár 1919ben a Területvédő Liga elnöke volt. Rabinovics Baruch a munkácsi rabbiiskola vezetője, melyből már számos hírneves főrabbi került ki. Ugy a Spira-, mint a Rabinovics>-csaiád le tudja vezetni családfáját Dávid királyig. Radványi József gazdálkodó, Nagyfödémes. Itt szül. 1902-ben régi nemesi törzsből. Iskolázása után kitanulta a géplakatosságot, azután mint önálló gépész működött. I920 óta gazdálkodik, maibirtoka 50 hold. A Hitelszövetkezet elnöke, a malom ügyv. könyvelője. Neje Miklóczy Mária, gyermekei: Mária, Ilona, Gyula, Imre és János. Ratimorszky Márton malomtulajdonos, Naszvadon. Itt született 1898-ban régi helybeli családból. Iskoláit Budapesten végezve, a Máv. szolgálatába lépett, de 3 és fél évi szolgálat után a csehek elmozdították. Két hétig cseh — 156 —