Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

szabadiása után h. községi biróvá választották. Neje Dankanics Hermina. Popovics László ny. igazgató-tanitó, Szolyva. Itt született 1878-ban. Ungvá. ron végezte a gkat. tanitóképzőt 1898ban. 1925-ben lett igazgató,tanitó Szoly ván, azelőtt Lécfalván, Vezérszálláson és Bisztrán működött. 1937-ben vonult nyugalomba. Végigküzdötte a világháborút az orosz;, román és olasz fronton, hadapród j. őrmesteri rangban szerelt le. Felettes hatóságától 1921-ben dicsérő e

1ismerést nyert. Neje Zavagyák Ilona, gyermekei: László, Dezső, Ernő, Gyula, Olga, Ilonka, Emma, Jolán, Mária és Nadja. Hat gyermeke maghaltPopper Józsif gazdasági mérnök, Vásárul. J 889-ben született. 'Pozsonyban éretségizett és Berlinben végezte a gazdasági főiskolát, ahol oklevelet kapott, Tetschenben gazdasági mérnöki diplomát szerzett, melyet Magyarországon is nosztrifikált. Ezután saját bérletén és birtokán gazdálkodott 1918-ig. Ekkor került Vásárutra, ahol átvette nagybátyjától. Popper Emiltől az 1650 hold szántóból és 500 hold erdőből álló bérletét. A birtok a pozsonyi káptalan tulajdona. Egy magyarbarát kijelentése miatt a csehek 14 napi fogságra Ítélték. Egv leánya van: Mariska . Poratunszky András ig. tanitó. Ballósfalva, 1890-ben született Tarnaborvátiban. Tanulmányait Eperjesen és Sárospatakon végezte. Az orosz fronton harcolt és

1 két évi hadifogságot szenvedett. Leszere'ése után Tión, Tarnaborváton és Ungborsin működött, majd igazgató-tanitó lett Ballósfalván. Elvégezte a leventeoktató-tanfolyamot. Neje Plagymás Zsófia, gyermekei: Mária és Erzsébet. Pósfay Ferenc volt járási főszámvevő, Somorja. Itt született 1866-ban régi ne. mesi családból. Tanulmányai végeztével állami szolgálatba lépett. Volt, számtiszt, majd ellenőr és mint járási főszámvevő 18 évi szolgálat után nyugalomba vonult. 1931-ben elhunyt. —' Mindvégig hazafias magatartást tanúsított. _0zvegye nemes Szmertnik Szerafin, a Rk. Jótékony Nőegylet h. alelnöke, a Műemlék Bizottság elnöke. A 20 holdas családi birtok bérbe van adva. Pósa Géza kisbirtokos, Felsőnyárasd. 1879-ben született Királyréven. 1908-ban lett önálló gazda, mai birtoka 70 hold. A világháborúban az orosz fronton küzdött tizedesi rangban, később tífuszban megbetegede t és felmentették. Községi képviselő és esküdt, megyebizottsági tag. Az Egyesült Magyar Párt alapitó tagja, volt tüzoltófőparancsnok és két izben biró. Neje Dömény Erzsébet, — gyermekei: Anna, Irén, Ignác, Erzsébet, Aranka és József. Potusnyák Mihály gazdálkodó, Szajkófalva. Itt született 1875-ben. 1893-ban lett önálló gazda, mai birtoka 20 hold. Végigküzdötte a világháborút az orosz és román fronton, egyszer megsebesült. Bronz v. é-t és Kcsk.

t kapott. A cseh uralom alatt hiven kitartott a magyarság mellett. Neje Varczába Anna, gyermekei: Ferenc gimn. tanár, László — (érettségizett), Mihály és Péter. Prágay István malomfőkönyvelő, — Csallóközaranyos. 1901-ben született Komáromban. 1919-ben kezdte meg működését Gután a gőzmalomban mint könyvelő, azután Alsőszeliben volt könyveló, majd Csallóközaranyoson lett malomfőkönyvelő- A cseh megszállás alatt hazafias magatartása miatt évekig megfigyelés alatt állott. Neje Kiig Margit, gyermekei: Margit és István. Preirő Lipót kereskedő, és malom- , tulajdonos, Beregrákos. 1866-ban született Beregsárré'en. Iskolázása után a keresk. pályára lépett. 1915-ben betársult jelenlegi malmába, ahol elsajátította a molnáripart. 1917-ben megvette a malmot, amely Preiró Lipót és Tsai néven szerepel. Az ü; e n 10—12 alkalmazottat folalkoztat. Felesége Jakobovics Regina, két gyermeke van. Benjamin fia a malom adminisztrációját vezeti. Preisinger Mihály pékmester, Magvarüiószeg. Itt született 1909-ben. Pozsonyban járt középiskolába, azután apja üzemében kitanulta az iparát. Édesatyja halála után, 1929-ben átvette a pékséget. A honvédség szállítója. Átlag 5—6 embert foglalkoztat. A magyar pártnak ugyan nem volt tagja, de törekvéseit támogatta. Neje Galbavý Anna, -gyermekei: Éva és Mária. Preisler Mó; kereskedő, . Visk. 1888ban született Fejérpatakon. 191 i-ben Rahón. 1918-ban pedig Visken lett önálló kereskedő. Résztvett a világháború— 154 — »