Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

nos, Szászóka. 1889-ben születelt Alsó* bisztrán. Szerbiában végezte tanulmánya­it, gkel. szerzetes pap volt Nisben. 1934­ben telepede t le Szászókán és átvette az ottani vízimalmot. Rés'ztvett a világ­háborúban a 85. gy. e. kötelékében, az olasz fronton harcolt. Kcsk-t kapott­Popovics Ernő áll. igazgató-tanitó, Ro­szos. 1904-ben született Kislécfalván. A képzőt Munkácson végezte 1932-ben. Működéseinek állomásai: Kismártonka, Felsőgereben, Zsclè.nyova, Izvorhuta. — 1936-ban lett a roszosi áll. iskola igaz­gatója. A szolyvai Vadásztársulat főva­dásza, volt községi képviselő. Gazdasá­gi iskolai tanitói oklevele is van. Gyer­mekei: Teodóra és Miklós. Popovics Fedor áll. igazgató-tanító, ­Talabérfalu. 1915-ben született Alsóbiszt­rán. Huszton érettségizett és ott tette le a tanitói vizsgát is. Működését Brusztu­rán kezdte el ,azután Irholcon tanított. 1939-ben nevezték ki ig. tanítóvá Tala­bé faluba. Fee ége: Monies Irén, leánya: Éva. Popovics Iván gazdálkodó, községi biró, Holubina. Itt születelt 1894-ben. — I919 óta önálló gazda 7 hold birtokkal. Résztvett a világháborúban, az olasz és orosz fronton harcolt és két évig orosz hadifogságot szenvedett. A megszállás alatt jó magyar volt, e miatt egyik fiát letartóztatták, súlyosan bántalmazták és ennek következtébe 1 1939 májusában meghalt. Neje Popovics Anna, gyerme­kei : János, Anna, András, Mihály, Pál, Miklós, Mária és Rézi. Popovics János körjegyző, Alsóverec­ke. 1898-ban született ürhegyalján. Gim­náziumi érettségit tett Munkácson. A '' világháborúban mint hadapródjelölt őr­mester három évig katonai szolgálatot teljesített. 1919 dece.nbere óta van köz­ig. szolgálatban. Két évig gyakornok volt Szentmiklóson, tíz évig s. jegyző, illet­ve a jegyzői hivatal vezetője volt Zaj­gón. Három éven át vezető jegyző Sa­lánkon, I934 elejétől pedig Alsóvere k­kén tölti be a vezető jegyzői állást, f elesége Lukovics Jolán áll. tanítónő, gyermekei: Éva és László . Popovics János gkat. lelkész, polgári iskolai és gimn .tanár, Bilke. 1908-ban született Nyiresujfaluban régi neme i csa­ládból. Atyja, András állami tisztvise­lő Huszton. 0 maga Munkácson érett­ségizett, a teológiát Ungváron végezte. Működését Alsószinevéren kezdte e., on­nan ljoncára került és 1938 óta a bü­kéi gkat. egyház vezetője Magyarságá­ért a csehek fogolytáborba internálták. Résztvett a szicsek elleni harcokban. — 1938-ban polgári iskolai, 1939-ben pe­dig gimn. tanár is lett. Felesége Thegze Emma, gyermekei: Mária Magdolna, Elek-János, János-Józse:, Anna-Olga, Er­zsébet-Gabriella és Emma-Elvira. Popovics János áll. i k. igazgató tanitó, Pudpolóc. Vezérszállás. 1910-ben Alsóde­bonyán szül., a gimnáziumot és a kép­zőt Ungváron végezte. 1930-ban nyerte diplomáját.. Beregs'zentmiklóson kezdlů meg pedagógiai működését 193,2-ben, az­után Szolyván tanitolt. 1939 óta van mai állásában. 1930—32-ben katona volt. Ne­je Megela Mária, leánya: Marika. Popovics János áll. igazgató-tanitó, — Szászóka. 1890-ben születelt Bulcsún. A képzőt Ungváron végezte 1910-ben. Be. regbárdoson kezdte el pályáját, Izvor­hután áll .tanitó, majd Hársfalván kán­tortanító valt. I920 óta működik Szászó­kán mint ig. tanító- Résztvett a (világhá­borúban, az orosz fronton küzdött önk. tizedesi rangban. I915 májusában hadi­fogságban esett, melyből I918 márciusá­ban hazaszökött. A Duchnovics-egye­sület vezetőségének tagja. Neje Gerza­nics Ilona, gyermekei: Erzsébet és Irén. Popovics Jánosné sz. Sebők Éva ve­Égyeskereskedő, Repenye. Itt születelt és iskolázott. 1933-ban alapitolta üzletét. Az iparengedélyt azért nem adták a férje nevére, inert ne.n akart cseh ka­tonai szolgálatot teljesíteni magyar ér­zése miatt. Popovics Jenő áll. tanító, Bárdháza. 1915-ben született Ungdarócon. Tanul­mányait Ungváron végezte. Pedagógiai működését Makarján kezdte el' 1937­ben. 1938 decembere óta pedig »Bárd­házán tanít. Neje Kreics Mária. Popovics László ácsiparos, Árdánhá­háza. Itt született 1891-ben. Iskolázása után kitanulta az ácsipart. Tényleges katonai szolgálatában érte a világháború. Az orosz fronton harcolt és két évig ha­difogságot szenvede.t. Mint őrme. te sze­relt le. A cseh uralom alatt üldöztetésben volt része, az ukránok elől magyar te­rületre szökött és fegyverbe állt a ma­gyar szabadcsapatokban. Kárpátalja fel­— 153 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom