Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Ilona, József, Mária, Erzsébet, Ferenc. Valéria. Testvéröccse, József hősi halált halt. Mermelsiein Amália vegyeskereskedő "és trafikos, Szidorfalva. Itt szül. 1879ben. Az üzlet 1901 óta áll fenn. Férje katonai szolgálatot teljesitett a magyar honvédsgénél. A cseh megszállás alatt az •egész család hazafias magatartást tanúsított. Egy gyermeke van: Szerén férj. Herskovics Mózesné. Mermelsiein Áron kereskedő és földbirtokos, Magyarkomját. Itt szül. 1883ban. Nem merült fel ellene soha panasz. Felesége Lebovics Matild, fia Mór -aki 1909-ben született. Mermelsiein Mór ásványvizkereske-dő, Szolyva. 1888-ban szül. Kispálosban. Munkácson és Szatmáron kereskedelmibe járt, azután atyja, néhai Izrael mellett a keresk. pályára lépett, majd •önálló fakereskedő lett. iq 14-ben hadbavonult, Murikácson szállítási vezető volt. A szolyvai Margit forrás tulajdonosa és kezelője. A megszállás alatti hazafias magatartását a Munkácsi Ma,gyar Öslakó Nemzeti Tanács is elismerte. Neje Birnbaum Rózsi, gyermekei: Ali.sz, Ibolya, Ilona, Magda, Valéria. Erna, Brunhilda és Ágnes. Mermelsiein Zsigmond kereskedő, — -Szolyva. 1885-ben született Kispáloson. -Szakismereteit apja, néhai M. Izrael üzletében szerezte. 1908-ban alapította meg Szolyván a vegyeskereskedését. Nagyban is árusit. Neje Salzer Rózsi, .gyermekei: Benci, Eszter, Mihály, Gizi. Márkusz, Móric, Alisz, Margit és Szeréna. Meskó György áll. iskolaigazgató Tiszabogdány. 1913-ban szül. Szobráncon. A képzőt Ungváron végezte 1933ban. Gazdasági tanítói oklevelet is szerzett 1937-ben. 1,933 óta működik a tiszabogdányi állami népiskolában, 1938-ban nevezték ki igazgatóvá. Az ukránok lefokozták és üldözték. A magyar uralom alatt 1939 áprilisában ismét igazgató lett. Neje Covadini Elvira, egy gyermeke van: Bohodán. özv. Meskó Lászlóné, sz. Takács Mária áll. tanítónő. Tiszaszászfalu. 1884~ben szül. Vucskómezőn. A képzőt Ungváron végezte 1906-ban. 1939-ben nevezték ki a tiszaszászfalusi áll. iskolához, korábbi működésének állomásai: -Kőrösmező és Tiszasárosd. 1928-ban ment férjhez M. L. áll. tanítóhoz, aki 1934-ben elhunyt. Mesier Ferenc szabó m., Dercsika. Itt szül. 1909-ben. Mesterségét Dunaszcrdahclyen tanulta ki és 1936-baní önállósította magát. A Magyal Párt tagja volt. Neje Papp Margit, leánya Irénke. Mes er János gazdálkodó, Nagypaka. Itt szül. 1887-ben. 1917-ben lett önálló gazda 16 holdon, mai birtoka 70 hold. A világháború alatt 1915-ben hadbavonult és 1917-ben felmentést kapott. A MNP tagja, a Szövetkezet ig. tagja. Felesége nemes Hideghéthy Brigitta, gyermekei; János vasutas, Béla gazdálkodó, Ferenc, Vilmos, Cili, Vendel és József. Nevelt fia Nagy Boldizsár gazdálkodó. Mezőgazdasági szöve tkezeti ; szeszgyár — Bős. 1931-ben alakult. Gróf Üchtritz Amadé Emil építtette 1898ben. 1905 óta bérbeadták. Csak nyers szeszt gyárt- Stabil gőzgéppel és la legmodernebb felszereléssel van ellátva. Tiz alkalmazottja van. Igazgató Kósa Dezső. Méhes Gáspár oki. gazda, földbirtokos, Csallókörnyék. Itt született 1860ban ősi nemesi családból. Nemességüket II. István király adományozta. Esztergomban érettségizett, majd «elvégeztei a magyaróvári gazd. akadémiát. Mint gazdatiszt gr. Forgách Károly gimesi, báró Kende Zsigmond istvándi; azután gr. Wenckheim Frigyes uradalmában működött. 1906-ban telepedett le Csallókörnyéken körtvélyespusztai birtokán. — 1916-ban Pozsonyba ment lakni, majd 1939-ben újra visszatért birtokára, amely 275 m. hold terjedelmű. A Pozsonymegyei Gazd. Egyesület volt elnöke, a Magyar Párt tagja. Neje, Hirnmer Emilia 1936-ban elhunyt. Méhes Mária vasúti vendéglős, Dunaszerdahely. Amadékócsán született. —• 1939 novembere óta vezeti a dunaszerdahelyi vasúti vendéglőt. Atyját, aki kiváló hazafi volt, a csehek bebörtönözték. Résztvett a világháborúban és az orosz fogságban szerzett betegsége következtében halt meg. Az Egy. Magyar Nemzeti Párt titkára volt. Méhes* Mária testvérei: Ilona, László, Teréz, Rudolf, Erzsébet, Sándor, János, Margit, Magdolna és Anna. Méry István gazdálkodó, Fél. Itt született 1886-ban. 1913-ban lett önálló — 126 —