Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

gazda ó m. holdon, mai birtoka 15 m. hold. Résztvett a világháborúban, a montenegrói és a szerb fronton harcolt és sebesülten fogságba esett, melyből 1916-ban szabadult. A M. N. P. tagja, községi képviselő, Felesége Méry Ve. rona, gyermekei: István, László, Vin ce, Mariska, Cecilia és János. Mészáros Lajos korcsmáros, Vásár-» ut. 1890-ben született Bősön. Atyja mellett gazdálkodott 30 k. holdon. 1939-ben alapitotta a korcsmáját. Végigküzdötte a világháborút az orosz, román és francia frontokon, II. o. ezüst v. é.-t és Kcsk.t kapott. A megszállás alatt a M. N. P. pénztárosa volt. Községi esküdt, az OKIi pénztárosa, a tűzoltóság szakaszparancsnoka. Neje Vida Etel, gyermekei: Borbála, Margit, Lajos és Béla, Fivérei: M. János és Imre hősi halált haltak. Özv. Mészáros Józsefné sz. Bognár Anna darálómalmos', Lőgérpatony. Néhai férje Csallóköznádasdon született. 1870-ben. Fiatal korában kitanulta a kovácsipart és 1895-ben önállósította magát Benkepatonyban. 1919-ben telepedett le Lőgérpatonyban és itt folytatta iparát. Darálómalmot is létesitett és 1931ben elhunyt. A világháborúban a román fronton harcolt, bronz v .é.-t kapott., Volt községi képviselő, mint jó magyar tagja volt a M. N. P.-nak is. A malmot most Lajos fia vezeti. Gyermekei; Matild, Anna, Gyula, Lajos és Gizella. Méry János rk. ig. tanitó, Csallóköznádasd. 1881-ben született Nagymácsédon régi tanitócsaládból. A képzőt Modorban végezte 1902-ben. 1901—14ig Nagymácsédon működött, azóta Csallóköznádasdon tanított. 1938-ban 37 évi szolgálat után nyugalomba vonult. A megszállás alatt minden magyar ügyet támogatott. A Széchenyi Magyar Közművelődési Egyesület és a helyi önk. tüzoltó-egyesület elnöke. Felesége Nagy Karolina, gyermekei : Zoltán, Edit és

: Andor. Testvéröccse, Lajos jegyző hősi halált halt. Mészáros Ferenc iíy. vasutas, Tak-,' sonyfalva. Itt született 1878-ban. Iskolázása után vasúti szolgálatba lepett és Diószegről vonult nyugalomba 1934-ben. Felesége Dády Teréz. Mészáros Gyula gazdálkodó, Boka. Itt született 188i-ben régi nemesi familiából. Iskoláit Pozsonyban végezte. 1897 óta önálló gazda, mai birtoka 54 m. hold. Községi képviselő, a Magyar Párt volt tagja, A Fogy. Szövetkezet és az OKH ig. tagja. Neje Somogyi Mária, gyermekei: Margit, Gyula — Mária, Károly, Juliska, Antal, Erzsébet és Sándor. Öccse, Antal hősi halált halt. Mészáros Imre birtokos, Bős. Itt született 1858-ban nemesi családból. 1886 óta önálló gazda, mai birtoka 25 hold. Az OKIi és a Hangya elnökg. A hitelszövetkezetet ő alapította és érdemeiért díszoklevéllel tüntették ki. Négy fia: Lajos, Sándor, János és Imre résztvett a világháborúban s a két utolsó hősi halált halt. Néhai felesége Fekete Teréz volt, gyermekei: Lajos, Sándor, József,; Ilona és Ferenc. Mé;záros József született 1895-ben Negyeden. Résztvett a világháború súlyos harcaiban. A 31-ik és 15-ik honv. gy. ezredben szolgált és az orosz harctéren többször megsebesült, utoljára Volhyniában a Lucki áttörés alkalmával egy általa rohamra vezetett század élén súlyos toroklövést kapott, melynek következményeképpen rokkant lett. A háború után hosszabb ideig egy gazd. iparvállalat könyvelője volt, majd évekig gazdálkodott. Harcos magyarsága miatt a csehek még gazdasági vállalkozásait is tönkretették s így vagyonát elvesztette. ^1933-tól egy keresk, vállalat könyvelője volt, de a csehek parancsára innét is elbocsájtották. Jelenleg Negyeden !gabpniak|e(^ejs(k\ed,ő. ANemzeti, majd Egy. Magy. Pártok orsz. választmányi és pártvezetőségi tagja volt s a helyi csoport ügyvezéttője, járási képviselő stb. Állandó kulturális és önálló irodalmi esteket rendezett s megszervezője volt az első falusi cserkészcsapatoknak, IMCA és más kulturális és politikai szervezeteknek. M,int a magyar eszme fanatikusa írásban és szóban is állandó harcban állott a cseh hatalommal, amiért a csehek üldözték és meg is bünették. Több verses kötete jelent meg és a felvidéki magy. ellenzéki lapok állandóan hozták költeményeit és' cikkeit. Kiadott verseskötetei: »Véreimnek« 1924, »Az égő Kárpátok alatt« 1927, Legújabb ver— 127 —