Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

-zása után kitanulta a filmszakmát é? mint a budapesti Tivoli-mozi gépésze működött évekig. A megszállás Nyitrán érte. Saját szabadalmából élt egy ideig, majd 1930-ban önálló mozitulajdonos lett Galántán. Egy hónappal a felszabadulás előtt megfosztották engedélyétől, mert magyar filmeket mutatott he. Azt a filmet is előadta, melyben a magyar himnuszt énekelték. Ezé/t négy napra becsukták. A mozi befogadó képessége 210 személy. Nagy érdeme volt n magyar nyelv és kultura fenntartásában. A mozi teljesen modern gépek' kél van felszerelve. Felesége Valkó Janka, gyermekei : Erzsébet, Gyula, László és Terézia. ' Vi éi dr. Lőrinczi Béla gyümölcstermelő, Taktamező- Édesatyja néhai Lorentz Jenő áll. erdőfelügyelő volt, • édesanyja fejérfalvi Czipla Jolán. Magyaróváron gazd. akadémiát, Budapesten jogot végzett, azután 1 és fél •évig Amerikában tanulmányozta a gyümölcskultúrát. Jelenleg taktakenézi vitézi tel.íén nagyszerű gyümölcsöse van Végigküzdötte hadnagyi rangban a vi' lágháborut, több lcittüntetése révén vitézzé avatták. Lőnnczy Sándor Hangya üzletvezető, szigorló orvos, Ilosva. 1912-ben szül. Ungváron. Nyíregyházán érettségizett, az •orvosi egyetemet Debrecenben végzi. 1939-ben a Hangya kötelékébe lépett -és azóta önállóan vezeti az ilosvai szövetkezetet, amely a munkácsi központ fiókja Lőwy Ferenc ny. ig. tanitó, Nagymagyar. Itt szül 1877-ben. Tanulmányait Budapesten végezte, tanitói oklevelét is a fővárosban szerezte. 1904ben kezdte el pedagógiaii működését Nagymagyaron, ahol megszakítás nélkül 33 évig működött. A MNP tagja. Neje H eitler Malvin. Lövinger Dávid rőföskereskedő, Galánta. Iskolázása után a kereskedelmi pályára lépett. Rőfös- és divatáruüzletét maga alapította. A világháborúban katonai szolgálatot teljesített. Liidik József, a dohánynagyáruda vezetője, Dunaszerdahely. 1902-ben szül. Budapesten. Somorján járt középiskolába, azután a hangszeripari pályára lépett. 1922-ben önállósította magát. 1939 októbere, óta a dohánynagyáruda vehetője. A rk. egyházközség titkára, a Kat. Legényegylet ügyv. elnöke, szövetkezeti pénztáros, a Méhész egylet titkára, községi képviselő, a MNP tagja. Neje Hauer Mária, leánya Rozália. Bátyja, János frontharcos volt. Lncanus László gazdálkodó, községi biró, Cserhalom. Itt szül. 1886-ban. 1905—27-ig Amerikában gkat. kántortanító volt. Visszatérése óta 5 holdas! birtokán gazdálkodik és a helyi gkat. egyház kántora. Kárpátalja felszabadítása után a község első bírójává nevezték ki. Neje Os'zicski Julia, gyermekei: Emil, János és József. Dr. Ludman Dávid Zsigmond főjegyző, Nagylucska. 1911-ben szül.. Sárándon. A középiskolát és az egyetemet Debrecenben végezte. Jogi és államtudományi doktorátust 1933-ban nyert, jegyzői okieve"

c 1934-ben kapta Nyíregyházán. 1193.1 -Len kezdte el közig, pályáját Sáráhdon mint kisegitő munkaerő. 1938-ban s. jegyző lett. 1939 áprilisában .választották meg Nagylucska főjegyzőjévé. Neje Velicskánics Etelka, fia Csaba. \ f Lukács Károly kalapos mester, Nagvmagyar. 1870-ben Győrs'zentmártonban született régi győrmegyei családból. Aty.ja, Károly kalapos mester volt s ő is ezt az ipart sajátította el. Budapesten, Gyöngyösön, Egerben és Újpesten fejlesztette szaktudását. 1893-ban lett - önálló, átvéve atyja műhelyét, melyet ma is vezet. Résztvett a világháborubán. "Felesége Narancsik Jusztina. 8 gyermekük van. Lukács Imre szabómester, Bős. Itt szül. 1907-ben. Szakmáját kitanulva, mint segéd Pozsonyban, Somorján és Bazinban dolgozott. 1934-ben önállósította magát. A MNP, az ipartestület és a Baross Szövetség tagja. Atyja, Bálint hősi halált halt. Lakács László gkeleti lelkész és hitoktató, Alsószelistye. 1897-ben szül. Keselymezőn. A középiskolát Munkácson végezte, azután három évet töltött az izai Szent Miklós kolostorban. 1924-ben szentelték föl. Először Tőkésfalván volt lelkész, azután Bereznán, majd Lipcsén és Izán. 1926 junius

v elsején nevezték ki Alsószeüstyére lelkésznek. Az áilami népiiskola hitoktatója. Magyar érzelmű volt a megszállás alatt. Lukovics Ferenc gazdálkodó, községi biró Feketenyék. Itt szül. 1878-ban. Is— 117 —