Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

alatt mindvégig megőrizte magyarságát. A felszabadulás után községi biróvá ne­vezték ki. A Hitelszövetkezet ig. tag­ja. Neje Szilya Anna, gyermekei: Já­nos, László és György. Keselya János gkat. lelkész, Kismár­tonka. 1904-ben született Ódávidházán. A középiskolát Munkácson és Ungvá­ron végezte. 1928-ban szentelték pap­pá. Öt és fél évig működött Zugón és 1934 óta Kismártonkán parochus lel­kész. Magyar érzelmei közismertek. A földműves kamara, a Duchnovits-egylet elnöke, volt képviselő. Neje: Scsere^zky Mária, fia: Konstantin-László. Az egy­ház filiája: Havasalja. Lélekszám 1500­Keszegh Károly gazdálkodó, községi biró. Kulcsod. Itt született 1868-ban ré­gi nemesi családból. 1897 óta önálló gazda, mai birtoka 60 in. hold. 1895': óta vesz részt a község vezetésében, Iq37 óta a bírói tiszvet viseli. Tiz évig ref. gondnok volt, az OKH helyi szö-( vetkezet ének ig. tagja. Neje Décsy Ró­za, gyermekei: Károly, Jolán férj. Bog­nár Zsigmondné, Dezső, Ernő és Ilona. Unokaöccse: Gaál Arpád és sógora: Dé­csy Pál hősi halált halt. Keszegh Mihály gazdálkodó, Komárom­szentpéter. Itt született 1894-ben. Isko­lázása után atyja mellett gazdálkodott. 1919-ben lett önálló 24 holdon és bir­tokát azóta 28 holdra gyarapította. Vé­gigküzdötte a világháborút az orosz' fronton, két f,zben megsebesült. A br. v. é. és Kcsk tulajdonosa. Községi kép­képviselő, a M. N. P. pénztárosa. Ne­je Dóczé Karolina, gyermekei: Irén, és Katalin. Keszegh Péter gazdálkodó, Kulcsod. Itt született 1880-ben régi nemesi törzs­ből. 1920-ban lett önálló, mai gazda­sága 27 m. hold. Résztvett a világhábo­rúban, 1914 szeptemberében orosz hadi­fogságba esett, melyből 1919 márciusá­ban tért vissza. A M. P. tagja, községi esküdt, ref. presbiter, a Hitelszövetke­zet ig. tagja. Neje Lantossy Gizella, gyermekei: Péter és Elvira. Keternyuk Mihály áll. tanitó, Rahó. Itt született 1906-ban. Munkácson ke­reskedelmi akadémiát végzett, tanítói ok­levelét Ungváron szerezte meg 1935-ben. és onnan került Rahóra az áll. isko­lához. Neje Puskás Teréz, gyermekei: Jusztinia és Jaroszláv. Képáza István Gyula áll. igazgató-ta­nitó, Alsóverecke. 1901-ben született Áro. kon. A gimnáziumot Ungváron, a képzőt Munkácson végezte. Oklevelét 1922-ben kapta. Pedagógiai működését Zajgón — kezdte el, majd Dombosteleken tanított, azután katonai szolgálatot teljesített. Le­szerelése után 1924-ben lett igazgató-ta­nító. A csehek »államellenes« magatar­tása miatt 1938-ban áthelyezték és csak félév múlva került vissza jelenlegi állá­sába. Szakirodalmi munkásságot fejt ki. Méhészettel is foglalkozik, háziipari és méhészeti tanfolyamokat rendez. A ru­szinszkói méhészegyesület helyi csoport­jának elnöke. Neje, Jurascsik Irén szk müirónő. Egy darabjával a Duchnovits­Kultur-egyesület I. diját nyerte. Gyer­mekeik: Teréz és Igor. Kind Izsák földbirtokos, Tiszaborkut. 1875-ben született Mojszin'ban. Elődei már 200 éve adófizetők voltak Má­ramarosban. 1893 óta önálló gazda Ti­szabor kúton, mai birtoka 170 hold, állat­tenyésztéssel is foglalkozik. A megszál­lás alatt megőrizte magyarságát és e miatt üldözésben volt része. A világhá­borúban katonai szolgálatot teljesített. Felesége, Wissel Gizella 1938-ban meg­halt. Gyermekei: Sári férj. Káhán Mi­hályné, Lujza férj. dr. Blank Illésné, Málvin, Fáni, Mór volt postamester, Dezső volt postatisztviselő és Jolán. Király István gkat .lelkész, Hanv­kovica. 1902-ben született Hajagoson. Munkácson érettségizett, a teológiát Ung­váron végezte. 1927-ben szentelték pap­pá. A megszállás alatt családjával együtt hazafias magatartást tanúsított. Neje Ba­logh Mária oki. tanitónő Bodrogszerda­helyen, ahová a magyar kultuszminisz­ter nevezte ki 1938 végén. A cseh állam­tól nem kapott állást. Bátyja: vitéz Ba­logh László főhadnagy. Három gyerme­kük van: Márja-Terézia, István-Lász-' ló, és Gyula-Antal. Király Mária ny. tanitónő, Vága. Itt született 1877-ben. A képzőt Nagyszom­batban végezte. Pedagógiai működését 1894-ben kezdte el. 1906-bían került Vá­gára, ahol 41 évig gyakorolta áldásos hivatását. 1937-ben vonult nyugalomba. Az iskolán kivüli népmüvelésből .ki­vette részét. Kulturális és hazafias elő­adásokat rendezett. Férje Stankovits Máv tisztviselő volt. Leány, Lidia meg­halt. Kirchner Ferenc gazdálkodó, Uzsor. — 95 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom