Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Ruszin Nemzeti Tanács és a »Magyar a magyarért« munkaközösség helyi elnöke. Neje Ortutay Mária, gyermekei: Klára és József. Kampu Mihály fogy. szövetkezeti könyvelő, Drágabártfalva. Itt született 1903-ban. Neje, Geretei Zsófia meghalt.. Gyermekei: Mária, Anna és Zsófi. Kampu Veronika áll. tanítónő, Kerecke. 1916-ban született Gombáson. Munkácson gimnáziumi érettségit tett. 1935-ben pedig tanítónői oklevelet szer. zett. Egy évig Szászókán működött és 1936-ban nevezték ki a kereckei áll. iskolához. Kantíra János csizmadia és lábbelikészítő m., Rimaszombat. Itt született 1869-ben. Édesapja mellett szabadult fel. Mint segéd is nála dolgozott, egy évig Miskolcon működött. 1892-ben önállósította magát. A város és a vármegye •egyik legrégibb tekintélyes' iparosa. Mindig lelkes híve volt a M. N. P.-nak. "Felesége Kriston Szabó Mária, gyermekei; Éva férj. Papp Gézáné, István cipész •és Árpád a tiszafüredi Hangya üzletvezetője. Kancsika Mihály birtokos, Kürt. Itt született 1883-ban. 1905-ben 8 holdon kezdte el az önálló gazdálkodást, mai birtoka 35 hold. A közigazgatás vezetésében 1914 óla vesz részt. Volt elöljáró és h. bíró. A Magyar Kisgazdapárt volt elnöke, a M. N. P. tagja. Neje Hóka Ágnes, gyermekei: Ilona férj. Polák Vilmosné, Ágnes férj. Sánta Sándorné, János (felesége Takács Margit) és Mária férj. Lipták Boldizsárné. Öt unokája van. Kanner Jenő liszt- és terménykereskedő, Nagybocskó. Itt született 1S95ben. Elődei századokkal ezelőtt telepedtek le Máramarosban. Huszton járt középiskolába. A családi üzlet vezetését önállóan látja el. Községi képviselő, -a magyar nemzeti tanács tagja volt. Neje. Schwarcz Rezsi, gyermekei: Bruni, Sámuel és Szidi. Kanozsai István birtokos, Kürt. Itt született 1895-ben. Önálló gazda 14 k. hold birtokkal. 1929 óta vesz részt a község vezetésében mint elöljáró. A M. N. P. tagja. A csehek a katonai szolgálat megszegése miatt elzárták. Neje Uzsák. Ágnes, gyermekei: Julianna férj. Holccz Flóriánné, István, Anna és Mária. Kanozsai József gazdálkodó, Kürt. Itt született 1901-ben. 1926-ban feleségül vette Farkas Veronikát, gyermekei: József és Rozália. Kanyuk Mihály kisbirtokos^ községi biró, Ignéc. Itt született 1892-ben. Saját gazdasága van, tiz éven át úrbéres elnök volt, a felszabadulás után bíróvá nevezték ki. Végigküzdötte a világháborút az orosz és olasz fronton. Kitüntetései: I. és II. ezüst és bronz v. é. Felesége Glegovics Anna, gyermekei : — Mihály, György és Anna. Kanyuk János korcsmáros, községi biró, Ökörmező. Itt született 1890-ben. Tényleges katonai szolgálatában érte a világháború, az orosz, román és olasz f/onton harcolt. Kitüntetései: kétszer bronz v. é., Kcsk. Leszerelés után gyümölcskereskedéssel fcŕglalkozott, 1922-benkorcsmát nyitott. Magyar érzelme miatt 1939 januárjában internálták. Ez évi márciusban községi bíróvá választották. Dr. Kanyuk Miklós Máv orvos, Királyháza. 1900-ban született Ungváron. Az orvosi egyetemet Budapesten és Prágában végezte. J935—39-ig a nagyszőllősi kórház* alorvosa volt, 1939 áprilisában lett Máv orvos Királyházán. A csendőrség és a posta orvosa is. 1918ban az olasz fronton küzdött. A csehek nem fogadták el magyar diplomáját s e miatt újra kellett járnia a prágai egyetemre. Az ukránok is fekete listára tették. Kapacsik Viktor körjegyző, Vágvecse. 1896-ban született Vágsellyén.- Négy középiskolát végzett, azután a Máv kötelékébe lépett. A cseh megszállás után magyarsága miatt elvesztette állását. — 1919—1938-ig községi irnok volt Vágvecsén, a felszabadulás után körjegyzővé nevezték ki. Résztvett a világháborúban, az orosz fron'

on küzdött, majd fogságba jutott, melyből 1918-ban szökés utján tért vissza. Népművelési előadó. minden hazafias és kulturális akció támogatója. Neje Hucskó Erzsébet, gyermekei: Adorján és Ilona. Kapcsántíi Sándor vendéglős, Somorja. Kapis'nszky Konstantin polg. isk. tanár, Szentmiklós. 1905-ben született Brusnyicán. A középiskolát Eperjesen, a tanítóképzőt Ungváron végez'e 1926-ban. Polgári iskolai tanári oklevelét 1936-ban kapta. Mint tanitó Orlyaván, Sztrabicsnón, Bresztovon, Skotarszkin és Pásztorla— 89 —