Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

kon működött, „. végül a szentmiklósi polgári iskola tanára lett. Kapocs József volt postatiszt, Csalló­köztárnok. . 1886-ban született Szent­mihályfán. igii-ben a magyar kir. posta kötelékébe lépett. 1914-ben hadbavo­nult, az orosz fronton harcolt és 1915 szeptember 4-én hősi halált halt. Öz­vegye Kanitz Cecilia, gyermekei: Jó­zsef asztalos és Mária férj. Szitás Je­nőné. Karabélyos Jenő áll. iskolaigazgató, Ivismártonka. 1908-ban született Havas­alján erdőőri családból, Munkácson érett­ségizett. Tanitói működését 1932-ben kezdte el Kismártonkán, 1933-ban ka­pott igazgatói minősítést. Öt nyelven be­szél. Neje Gerevich Anna oki tanitó­nő, aki szintén Kismártonkán tanit. Egyi fiuk van: Jenő. Karácsony Gyula kisbirtokos, községi biró, Nemcshódos. Itt született 1893­ban régi nemesi családból. 40 m- holdas birtokán gazdálkodik. A világháborúban két évig az orosz fronton harcolt és öt évi hadifogságot szenvedett. A M. N. P. tagja,, a tüzoltóegyesület pénz­tárosa. Jelenleg községi biró. Neje, Eg­ry Zsófia szintén nemesi származású. Fiai: Móric és Gyula. Karéi Gyula jegyző, Csallóköznádasd. 1908-ban született Sólyon. Veszprémben érettségizett a felsőkereskedelmiben, az­után katonai kötelezetségének tett ele­get. Jegyzőgyakornok volt Hajmáskéren és' Papkeszin, majd elvégezte a szom­bathelyi közigazgatási tanfolyamot, utál na Csallóköznádasdon lett jegyző. Részt. Vett a Felvidék visszacsatolásában. Nős, egy gyermek apja. Karikás Mihály szabómester, Bős. Itt született 1S8 i-ben. Szakmáját Pozsony­ban tanulta ki. 1901-ben -önállósította magát.- A világháborúban három évig hadimünkás volt. A M. N. P. és az ipartestület tagja. Neje Gazdag Mária, gyermekei: Mária, Teréz, Rezső és Ro­•zália. • Karsay Antal főjegyző, Középapsa. — 1900-ban született Szentjobbon. A kö­zépiskolát Szatmáron, a jegyzői tanfo­lyamot Egerben végezte. 1922-ben Po­csajon kezdte el működését mint segéd­jegyző, majd mint adóügyi jegyző. 1939 juniusában lett Középapsa vezető jegy­zője. A háború utolsó évében bevonult a szegedi h. lovastüzér ezredbe és mint önkéntes tűzmester szerelt le. Résztvett Kárpátalja visszafoglalásában. Egy fia van: Antal. Karsay János füszerkereskedő. Ma­gyardiószeg. Itt született 1897-ben ősi nemesi családból. Pozsonyban keresk. érettségit tett, 1915-ben hadbavonult, az orosz és olasz fronton harcolt. Mint t. hadnagy szerelt le. Bronz v. ,é.-t és Kcsk-t kapott. Pláboru után gazdálkodás­sal foglalkozott és jelenlegi üzletét 1933­ban vette át atyai örökségül. Az üzlet 1830 óta van a család kezén. Tagja volt a M. N. P.-nék. Karsay József füszerkereskedő, Ma­gvardiószeg. Itt született 1880-ban. A csa­lád 1240-ig visszavezeti nemességét, ősei Karcsay néven szerepeltek. 1914 'óta önálló kereskedő. Szívvel-lélekkel harcolt a magyarságért. Volt községi képvi­selő. Karsay Lajos hentes és mészáros m., Magyardiószeg. Itt született 1891-ben ősi nemesi családból. Pozsonyban tanulta ki az iparát. 1919-ben önállósította magát. A világháborúban katonai szolgálatot; tel­jesített. Tagja volt a M. N.. P.-nak. Ne­je nemes Kiss Vilma, gyermekei: Ti­bor és Lajos. Kaszárda Emil szolgabíró, Alsóverec­ke. 1908-ban született Sóslakon. Az ungvári reálgimnáziumban érettségizett, a jogot és az államtudományi szakot a prágai Károly-egyetemen végezte. —­1937-ben kezdte el közigazgatási pá­lyáját Ungváron, azután a szolyvai já­rás alsóvereckei szolgabírói kirendelt­ségének vezetője lett. Kaszás József rk. káplán, Guta. I9 ro­ben született Bagotán. A középiskolát Érsekújváron, a teológiát Nagyszombat­ban végezte. Kápláni működését Gután és Lekéren kezdte el. 1936 óta ismét Gután káplán. A szivgárda és a Dolgo­zók Egyesületének vezetője. Atyja, K. Péter résztvett a világháborúban. ifj. Kaszás József gazdálkodó, Jász­falu. Itt született 1897-ben. Községi kép­viselő, a M. N- P- tagja. Felesége Ka­szás Julianna, gyermekei: Julianna, Sa­rolta, József, László, Imre, Anna és Mária. Id. Kaszás József birtokos, Jászfalu. 1864-ben született Koltán. 1889-ben lett önálló gazda 16 holdon és birtokát az­óta 26 holdra növelte. Volt községi kép­viselő, esküdt és iskolaszéki tag. A M.. — 90 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom