Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Ián lett Ungváron, azután Munkácson. Ti­bán és Beregszászon volt s. lelkész. 1938-ban nevezték ki plébánossá Dol­hára. Az első feladata az egyházközség megszervezése, valamint a templom és plébánia felépítése. A visszacsatolás ide je alatt többedmagával megalakítja az öttagú magyar-magyarorosz nemzeti ta­nácsot. A helyi «Magyar a magyarért» egyesület elnöke, községi képviselő, a magyar kurzus vezetője. Kalina András birtokos, Kisbaromlak. Itt szül. 1889-ben. Tényleges katonai, szolgájában érte a világháború. Tizedesi rangban küzdött az orosz, román és az olasz fronton, két ízben megsebesült. Kitüntetései bronz v. é.; Kcsk., vas é. k. 1922-ben két holdon kezdte ? el az önálló gazdálkodást, mai birtoka 7 k. hold. 1922 óta községi képviselő, iskola­széki tag. a MNP tagja. Neje Bakalár Mária, fia András. Kalina János birtokos, Kisbaromlak. Itt szül. 1874-ben. A világháborúban 48 hónapi frontszolgálatot teljesített három harctéren. A bronz v. é és' Kcsk.. tulaj­donosa. 1922-ben 2 holdon kezdte el az önálló gazdálkodást és birtokát az­óta megnövelte. Községi esküdt, a rk. egyháztanács és a MNP tagyja. Neje Bastránszky Erzsébet, gyermekei: Já­nos (felesége Harkó Julianna) és Miklós (felesége Gašpari Mária). Tizenegy uno­kája van. Kalina József birtokos, Kisbaromlak. Itt szül. 1872-ben. A világháborúban a román fronton harcolt. 1921-ben lett ön­álló gazda 4 holdon, mai birtoka 19 k. hold. Volt elöljáró, községi képviselő és négy éven át községi biró. Neje, Szu­pek Emerencia 193,6-ban meghalt. Gyer­mekei: Mária, Verona, József, János, Anna, Rozália, István, Janka, Lajos (fele­sége. Polák Anna), András és Károly. 12 unokája Van. Kalitza László ref. lelkész, Zsigárd. 1901-ben szül. Ekelen. A középiskolát és' a teológiát Pápán végezte. Műkö­dését 1927-ben kezdte el Magyaratádön, azután Zsigárdon volt h. lelkész. 1929­ben Komáromban lett s. lelkész, 1930 márciusa óta rendes lelkész Zsigárdon. Felesége Hamar Lujza, gyermekei: Mik­lós és Zsuzsanna. Kallus Ábrahám kereskedő, Szélestó. Itt szül. 1890-ben. Már ;,a nagyapja is Szélestón született, Apja üzletében tanulta ki a szakmáját, majd önálló kereskedő lett. 1915-ben hadbavonult, az orosz és olasz 1 ronton küzdött, majd be­tegsége miatt segédszolgálatos lett. Kcsk­t kapott. Magyar érzésűnek ismerik. Ne­je Ehrenreich Gizella, gyermekei: Ilon ka, Klára, Mózes és Lajos. Kallus Áron korcsmáros, Frigyesfal­va. 1877-ben szül. Szélestón. 1913-ban alapította jelenlegi korcsmáját. A vi­lágháború alatt segédszolgálatos volt. Ne­je Katz Záli, gyermekei: Dávid, Sámuel, Etel, Jeremiás, és Bernát. Már édes­apja is itt élt. Kallus Laíbig kereskedő, Frigyesfal­va. 1868-ban szül. Munkácson. Fiatal korában apja üzletében dolgozott, az­után négy évtizeden át a frigyesfalvai malmot vezette. 1931-ben alapította üz­letét. Második neje Gebürgcr Hány Gyermekei: Jolán. Bernát, Záli, Líli y Ábrahám, Samu és* Sári. A három utolsó­második feleségétől való. Kallus Salamon áll. tanító, Tiszahe­tény. 1913-ban született Munkácson és ott végezte a képzőt. Tanítói működé­sének állomásai: Tarajfalu, Toronya, — Felsőbisztra, Alsó veresmart, Alsósárod, 1937-ben került Tiszaheténvre. Kamii Mechel fűrésztelep-tulajdonos, kereskedő és vendéglős, Tiszabogdány. 1870-ben született Delatinban. Tiszabog­dányban iskolázott, később önálló ke­reskedő és vendéglős lett. 1930-ban lé­tesítette fürésztelepét. 1915—18-ban ka­tonai szolgálatot teljesített. A megszál­lás alatt magyar érzelmű volt. Felesége Kreindler Riza, tíz gyermeke van. Két fia, Salamon és 1 Samu frontharcos volt és az előbbi mint hadirokkant szerelt le. Kamii-féle fűrésztelep — Tiszabog­dány. 1930-ban alapította Kamii Mechel, aki később cégtársul fogadta Samu fi­át. A telep 45 lóerős motorral működik. 18—20 alkalmazottja van. Bérfürészelés­sel is foglalkozik. Kizárólag! puhafát dol­goz fel. Kampó József gkat. esperes, Ilosva. 1897-ben született Beregszászon. Itt é­rettségizett, a teológiát Ungváron vé­gezte. Felszentelése után püspöki le­véltáros és háznagy lett, azután hittanár a beregszászi gimnáziumban. 1925 óta működik Ilosván, 1933-ban tb. esperes­sé, 1938-ban kerületi esperessé nevezték ki. A Vöröskereszt és a gyermekvé­delmi intézmények vezetője, a Magyar — 88 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom