Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

folyton üldözték a csehek és egy orvtámadás áldozata lett. Az özvegy vezeti a birtokot, több gyermeke van. , Feldmár Regina rőföskereskedő, Negyed. Itt született és iskolázott, majd kitanulta a textil- és vegyeskereskedői szakmát. 1925-ben alapította jelenlegi üzletét. Minden kultturális és hazafias mozgalom lelkes támogatója. Felybába Mihály gkat. lelkész, Serbóc. 1907-ben szül. Zárnyán. A középiskolát Munkácson, a teológiát Ungváron végezte. 1933-ban szentelték pappá és még ez évben elnyerte a serbóci parochiát, melynek filiái: 'Zsdenyeva, Zbuna és Páskóc. Neje Balogh Margit, gyermekei: Antal, Magdolna és

1 Katica. Fenczák Péter vendéglős és bércséplő, Nagylucska. Itt szül. 1895-ben. Fiatal korában kitanulta a géplakatosipart, mint segéd több helyen dolgozott. 1928ban nyitotta vendéglőjét. 3 holdas gazdasága van, bércsépléssel is foglalkozik. Végigküzdötte a világháborút az orosz és olasz fronton, több kitüntetést kapott. Felesége Holod Anna, nyolc gyermeke van. Dr. Fenczik István v. miniszter, országgyül. képviselő, Ungvár. 1892-ben Nagylucskán született, Ungváron és Beregszászon végezte a gimnáziumot, Budapesten a teológiát, Bécsben a filozófiát és teológiát. Párizsban elvégezte a francia nyelvtanfolyamot, azonkivül Bécsben és Budapesten a zenakadémiát. 1918-ban avatták teol. és bölcsészeti tudorrá. 1918-ban jogi tanulmányokat folytatott. 1916-18-ig ungvári tanitóképezdei tanár, 1918-—22 ungvári teologiai tanár, 1922—1926 az ungvári reálgimnázium, 1926-ban pedig az ungvári teológia tanára, 1929-ban prefektusa lett. 1923ban szervezte Ungváron a Duchnovics kulturegyesületet, melynek ma is ügyvezető titkára. Megszervezte Kárpjá|toroszországban az orosz kulturegyesületeket, elnöke lett az ungvári városi könyvtári bizottságnak, a Duchnovics cserkészek központjának. 1932-ben megindította a Karpatoruszky Golosz c. napilapot. Mint a kárpátoroszok kiküldöttje Párisban, Belgrádban, Lwowban, Rigában, Szófiában, Bukarestben, Rómában és Amerikában szervező munkát végzett és több mint 150 előadást tartott. i935ben az orosz Nemzeti Autonom p4,rt vezé é é választotta, ugyanazon évben nemzetgyűlési képviselővé választották. 1938-ban Kárpát-orosz miniszterré nevezték ki. Fenczik István jelentős irodalmi tevékenységet fejtett ki, számos müve látott napvilágot. Fenes István kisbirtokos, Bős. Itt szül. 1864-ben nemesi családból. Hoszszabb ideig szülei mellett .gazdálkodott, 1910-ben lett önálló. A MNP. tagja. Volt községi esküdt (és előljáró. Felesége: Nemes Csiba Marcella. Ferenczy Gyula cukrász m., Szolyva. 1905-ben született Vocsitelepen. Polgárit végzett, azután kitanulta szakmáját Munkácson. Mint segéd Kassán, Lőcsén és más városokban működött. iQ2Q-ben öraállósitotta magát Szolyván. 1925—27-ig katona volt. Neje: Mária, gyermeke: Axgyela. Fesztóry István gkat. lelkész, Lohó. 1894-ben született Isztáncson. A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a teológiát — Ungváron végezte. 1920—231-ig kisegitő tanár volt a munkácsi gimnáziumban, azután kinevezték lelkésszé —• Nagymogyorósra, 1933-ban pedig Lohóra. A világháborúban egy ideig irodai szolgálatot teljesített az ungvári barakkórházban. Felesége Szabó Sarolta. Feuerberger Áron kereskedő, Királymező. 1902-ben született Kökényesen. — Iskolázása után apja mellett tanulta ki kereskedelmi szakmáját. 1928-ban létesítette mai üzletét. Neje Edelstein Klára, gyermekei: Agnes, Dávid, Mihály és Heléna. Feuerstein Márkus ke.e.skelő és korcsmáros, Nagyducska. 18615-ben született Dávidházán. Nagylucskán nevelkedett és ott nyitotta meg üzletét. A cseh uralom alatt is megmaradt magyarnak. Cementárugyártással is foglalkozik. Feleség» Waldmann Sári, gyermekei: Eszter, Regina, Ottil és Etel. Feuerstein Nátán gazdálkodó, Benedeki. Itt született i86i-ben. Nyolcvan holdas gazdasága van, azonkivül mezőgazdaság

; szeszgyára Brákoson. 25 holdon dohányt termel. Volt községi képviselő és megyebizottsági tag. Néhai neje Schwartz Eszter volt. Gyermekei: József, Mayer, Manó, Henrik, Rózsa, Lóra, Etel és Jolánka. Fiai mind katonák voltak és közülök Mayer és Manó hadifogságot szenvedett. Féli Hengermalom. 1918-ban létesült — 50 —