Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

részvénytársasági alapon. Jelenlegi tulajdonosa: Lusztig Herman, Könyvelő: Kocsis Kálmán. A malmot 65 lóertöisj villanymotor hajtja, vám- és csereőrlésti végez. Napi teljesítménye 2 vagon. 1)5 állandó alkalmazottat foglalkoztat, szezonban 20-at. A malom teljesen modern berendezésű. Fidler Ferenc oki. kovácsmester, Sömör ja. Itt született 1869-ben. Édesapja járási állatorvos és gyógykovács m. volt. Mesterségét apja mellett tanulta ki, mint segéd Pozsonyban dolgozott. 1903-baD -önállósította magát Somorján és üzemét 1938-ig vezette, amikor átadta a fiának. A M. N. P. tagja. Neje néhai Marx Mária volt, gyermekei: Fánni, Ferenc kovács m., Mária, József kovácá m., Dezső szíjgyártó és fényező, János, Margit és Róza. Filyó János áll. tanitó, Sztrojna. 1912ben született Szolyván. A képzőt Ungváron végezte, oklevelét 1938-ban kapta. Először Felsőszinevéren tanított, — 1938 áprilisában Sztrojnára helyezték át. "Neje: Kimák Irén, fia: Viktor. Fingár Elek gazdálkodó, Felsőverecke. Itt született 1896-ban. Résztvett á világháborúban, az orosz fronton megbetegedett és 1917-ben mint iooO/

0-os hadirokkantat felmentették tüdőbaja miatt. 1938 óta a Fogyasztási és Hitelszövetkezet elnöke. A gkat. egyháztanácsi volt tagja, az úrbéres testület gondnoka. Felesége: Duzsár Anna, fia: László. Firczek János gazdálkodó, községi biró, Szombati. Itt született 1899-ben. Önr álló gazda 4 kat. hold birtokkal, ő ve'zeti a Kárpáti Bank 44 holdas gazdaságát is. 1917—18-ban az olasz fronton harcolt. Kitüntetései: kisezüst és bronz v. é., Kcsk. A megszállás alatt hazafias magatartást tanúsított. A felszabadítás óta a község első birája. Neje Osztics Mária, hat gyermek apja. Fischer Ernő kőfaragó m., Vágsellye. Üzemét néhai édesapja, Mór alapította 1900-ban Negyeden és Ernő 1927-ben helyezte át Vágsellyére. Állandóan 8—9 alkalmazottat foglalkoztat. Bátyja, Sámuel önként jelentkezett hadiszolgálatra a világháborúban és mint hadnagy 1918ban hősi halált halt az olasz fronton. Fischer Lázár kereskedő, Nagybocskó. 1903-ban született Rahón, ahol elődei áz 1800-as években telepedtek le. 1923ban önálló kereskedő lett, nagybocskói üzletét 1933-ban alapitotta. A megszállás alatt kitartott magyarsága mellett. Neje: Feig Zsomka, gyermekei: Alfréd, Márton, Margit, és Sámson. Fitus Lajos cipész m., Somorja. Itt született 1910-ben. Édesapja, Vince cipészmester, aki a világháborúban frontharcos volt. ő' maga Pozsonyban szabadult fel, azután mint segéd dolgozott. 1934-ben önállósította magát. Saját készítményeiből nagy raktárt tart. Öt alkalmazottat foglalkoztat. A M. N. P. tagja. Neje Wagner Rózsi, gyermekei: Gyula és Lajos. Fischer Gyula kereskedő, Vágfarkasd. Itt született 1871-ben. Iskoláit elvégezve, a keresk. pályára lépett atyja, néhai Lipót mellett. Atyja halála után átvette az üzletét, amely 1850 óta áll fena. Az üzlet vezetésében két fia segédkezik. A cseh uralom alatt magyar érzése miatt megvonták tőle a dohányárusitást. Neje Schwarcz Paula, gyermekei: Lipót és Miklós. Fischer József kereskedő, Vágfarkasd. Itt született 1889-ben. Középiskolába járt, azután kitanulta keresk. szakmáját. Mint segéd Budapesten, Székesfehérváron, — Rozsnyón és Érsekújváron praktizált. — 1920-ban társas alapon fakereskedést nyitott Vágfarkasdon. Társa: Haulik György jelenlegi országgyűlési képviselő. Mint tűzmester végigküzdötte a világháborút az orosz, olasz és román fronton. A megszállás alatt hazafias magatartást tanúsított. Neje Fuchs Adél, gyermekei: Kató, Márta, Sándor és Edit. Fixier Márkus vegyeskereskedő, Majdánka. Itt született 1898-ban. 1924 óta vezeti az üzletét. A csehek 1927-ben három napi elzárásra és nagyobb pénzbüntetésre Ítélték, mert több barájával együtt a magyar himnust énekelte. A háború utolsó évében, 1918-ban a budapesti műszaki osztálynál teljesített katonai szolgálatot. Neje Groszmann Helén, gyermekei: Szerén, Lázár, Franciska és Majlich. Fliegl Mátyás kereskedő, Kékesfüred. 1889-ben született Kisberkiben molnárcsaládból. Iskolázása után a keresk. pályára lépett, majd a vendéglősi szakmát is kitanulta Sásdon. Hangya-üzletvezető volt több helyen. 1922-ben lett önálló vegyeskereskedő Kékesfüreden. — — 51 —