Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Tisza völgye

A Felső-Tjiszavid'ék legnagyobb, legforgalmasabb községében vagyunk: Kőrösmezőn. < Körösmező a maga tizennégyezer lakosával, óriási területével, uralkodik a Felső-Tisza völgyén. Ipari, kereskedelmi központ. Ha a székesfőváros a közeljövőben felépítteti tervbe vett nagyobbarányú turista- és üdülőházát, nem' lesz a vidéknek fátogiatottabb' helye. De nehogy azt higyjük, hogy a tizennégyezer ember egy városi, tömbben él. Nem

1. Maga az úgynevezett központ is 7—8 kilométer hosszú házláncb'ól áll. A völgyben sűrűbben, a hegyoldalakon ritkábban állnak a házak. Aztán behúzódnuk a Lopusánka-, Fletawaty-, Lazcina-, Stebna-, Dosina-patakok völgyeibe ésmiintha valami óriási erejű ciklon szórta volna szét, az apró házikók 10—15 kilométer körzet(bén úgy pontozzák be az említett patakok' mellékeit és a szántóvá alakított hegyhátakat. Körösmező környékének térképe. Körösmező turisztikai szempontból éppen olyan központ, mint Rahó, vagy Bogdán. Bejárhatjuk innen a Svidovec rengetegeit, olykor iijesztő vadságu sziklavilágát, kiterjedt gyephavasait, másfélezer métert meghaladó kúpjait. Tömérdek érdekességet nyújtó gerincván-^ d'orlással bekalandozhatjuk Brusztura, Királymező környékét. Könnyűszerrel följuthatunk a történelmileg nevezetes Tatárhágóra. A Lopusanka és Lazcina völgyében fölkúszhatunk az elbájoló tájkeretü hasonnevű vízduzzasztókhoz és innen is meghághatjuk a vidék hegyóriásának, a Pietrosznak és Hoverlának magasan az erdőhatár fölé tornyosuló gyephavasos, sziklás ormát. Sajnos, könyvünk terjedelme nem engedi, hogy egyenkint bejár— 618 — 35