Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A rutén nép küzdelme a szabadságért - Kárpátalja

az Alföld, Dunántúl és Erdély éghajlatától. Ennek a nagy eltérésnek oka főleg hegyeink elhelyezkedésében keresendő. Ugyanis az Északkeleti-Kárpátok északidéi keleti főirányú vonulásukban, mint óriási fal áJlják útját a csapadékot szállító nyugati szeleknek, mihez hozzájárul még, hogy az Alföld

1 mélysíkja és a viszonylag rövid távolságon hirtelen fölemelkedő hegylánc közötti magasságkülönbség, a levegőt nagy fölemelkedésre kényszeríti, minek következtében erős páralecsapódás áll be. Innen van, hogy Kárpátalján az év minden szakában olyan bőséges az eső vagy hó alakjában fehulló csapadék. E tekintetben érdekes összehasonlítani a Kárpátalja és más országrészeink évi csapadékmennyiségét. Igy — mint föntebb érintettük — az Alföld 5—6 száz milliméteres csapadekával szembén, a Tátravidéken 7—9 száz-, a Mátrában, Bükkben, Börzsönyi-hegységben 6—7 száz-, a Dunántúl 7—8.5 száz-, a Kárpátalján pedig 1000—1500 milliméter az évi csapadék. Az év hónapjai közül legesőséb'b a június és szeptember. Viszonylag legszárazabb a tél, bár az olykor már októberben |

eesc és a magasabb övezetekben több mint 5 hónapon át megmaradó hó vastagsága a legtöbb helyen így is meghaladja az 1 métert, sőt 3 Határkárpátokban eléri a 150—170 centiméter vastagságot. A terület évi középhőmérséke 8 C°., mely azonban a magasabb övben már 5—6 C°. között ingadozik. A Vihorlátban, Verhovinában, Szinyákban, Borló-Gyilben, általában a vulkáni zónában legmelegebb a július, melynek

1 közép hőértéke 17—19 C°., a Polonina-Runában, Solyvai havasokban, Sztokban, Polonina-Krasban s ezek közül is különösen a Csorna-Hora csoportjában, 8—13 C

J. a legnagyobb meleg középértéke. Az éjszakai lehűlés elég tekintélyes, amennyiben például júliusban még a terület középmagasságában is, a kora reggeli órákban a hőmérő 6—8 C°.-ra sülyed s a poloninákon, vagyis gyephavasokon, sőt a folyók felső folyása menti réteken, júliusban, augusztusban, igen gyakran látni harmat helyett dért csillogni a fűszálakon. A januári közepes hőmérsék Munkácson —1.2, Máramarosszigeten, Ungvárott —3.4, Szolyván —3.6, Vereckén, Körösmezőn, ökörmezőn —5 C°. Az egész területen a hőmérsék abszolút ingadozása 54—64 C°. között van. Turisztikai szempontból a sok csapadék nem' okoz különösebb zavart, mert a nyári esők sohasem tartósak, a vastag és hosszántartó hótakaró pedig főleg a poloninákon, szinte korlátlan lehetőségeket nyújt a síelőknek. i — 539 —