Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Kalandozások a Magas Tátrában
N e c f e r-szurdokok-, a tó nélküli H I i n s z k a-, végül a S z m r e c s i n atavakból kiszakadó hasonnevű völgy. À Furkota-völgy a Szoliszkó nyugati letörése alatti Furkota-tónál kezdődve, a hasonnevű pataknak a Fehér-Vágba való. ömléséig tart. Ennek a völgynek különös sajátsága, hogy nem széles sziklakatlannal, hanem szűkbevágódású völgyekkel kezdődik. A W a h I e n b e r g i 1 ó, melyből elsősorban nyeri vizét, 2154 méternyire fekszik a tenger színe fölött és ritkaságszámba megy, mikor eltűnik róla a jégpáncél. Minthogy ez a Tátra legmagasabban fekvői tengerszeme, így a Furkota-völgy is voltaképen a hegység legmagasabbra felnyúló völgyelése. A M ein g 1 u szfa I v i völgy a Tátra legnagyobb déli völgye. Hoszsza 8-, szélessége felső katlanában 3 kilométer. Kezdeténél a Tátramasszivumba egy hatalmas, kosárszerű mélyedés vágódik, melynek koronázó falait koraiakban a Sátán-, Hátsó-Bástya-, Koprová-, Menguszfalvi-, Tengerszem- és Kopki-csúcsok alkotják. Ennek a mélyedésnek eltérő színtjeiben kilenc tengerszem vize csillog, köztük a Sátán-, H i n c ó i -, Nagy-, Békás- és S á r k á n y-tavak, melyek újjszerűen szétágazó völgyei, a Sátán és Kopki-csúcsrk a'att egyesülnek s ettől kezdve egyetlen széles, remek, meredekfalu völgy alakjában húzódik északkeleti irányban mindaddig, míg egy, a Csorba-tó magasságában húzódó végmoréna keleti irányba nem tereli. Ebben a völgyben futnak össze a Tátra legnagyobb vízerének a Poprádnak forrás patakjai. A Gerlachfalvi-masszivum alatti T u p a -, Koncsiszta- és Virágoskert-csúcsok alól szakad ki a Batizfalvi-völgy. Etiői keletre, a turisták által jól ismert, körülbelül 6 kilométer hosszú F e I k a i - v ö I fg y, melynek legfelső tava a Gerlachfalvi-, Felkai- és Bibircs-csúcsok, nemkülönben a Gránitfal katlanában levő Hosszút ó. A völgy nevét a pár száz méterre! lejebb fekvő Fe lkai-tótól nyerte s Tátraszéplaktól balra fut le a Poprád völgyébe. Ennek a völgynek egyik meílékzáródásában terül a Virágoskert tófenék, melynek tengerszemét a Bibircsről legördülő sziklatörmelék temette el. Nagyságra nézve a következő völgy a Nagy-Tarpatak völgye, mely a Szalóki-, Bibircs-, Viszoká-, Skala-, Vöröstorony- és Középorom katlanában elhelyezkedett mintegy 15 tengerszem lefolyásábóí keletkezett Nagy-Tarpatak vizét vezeti a Poprádba. Festői szépségekben gazdag mellékvölgye a K i s-T a r pa ta ki - vö I g y, mely a Vöröstoronyi-Jégvölgyi-, Zöldtavi- és Lomnici-csúcsok között' katlanban űlő Ottavakból kiinduló Kis-Tarpatak vizét, a Tarajka alatti Zergeszá'ló közelében szállítja a Nagy-Tarpatakba. A Tátra déli völgyei közül a F e h é r v Í z - v ö I g y e, a hegység északkeleti részében húzódik. Ez a Morgás-, Késmárki-, Vöröstó-, Fehér-tó-, Kópa-csúcsok- és az Elülső-Rézaknák hosszú gerincével határolt katanok mintegy 12 tengerszemének vizét szállítja a Poprádba. Utolsó nagyobb völgyünk a Béla-patak 11 kilométer hosszú völgye, mely a Bélai-Meszesalpok északi lejtőin bőven fakadó források völgyhálózatáva! gazdagodva, kelet-északkeleti határát alkotja a Magas Tátrának. — 486 — 30
