Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Felvidék domborzati viszonyai

'nyugati Kárpátok egyik jelentékeny csoportjával, a Garam, Ipoly és Rima folyók völgyei közé szorított s túlnyomóan trachitból, gránitból, kristályos palából fölépített Osztro vs'ki-Vepor hegységgel találkozunk. Északnyugati irányú főqerincéből erőtel ies ágakat bocsájt úgy Zólyom, mint Nógrád

1 megyék felé. Tekintélyesebb csúcsai a nógrádi szakaszban a C s a c h (783 m.), Bradlo (818 m.), L i z e c, másjként! M a dá c h-tet ő (699 m.), La zo v-vrch (649 m.), A Zólyom me^ gyébe eső lészaki ágakban a Dr j en (868 m.) és a V e I ki - K o r z' si nŕ >{8ó3 m.). A hegység nyugati szakasza átnyúlik Hont megyébe is, sőt főgerince tulajdonképen ennek területén, Korponánál kezdődve olyan gyorsan emelkedik, hogy a zólyomi határon álló Jáv oros ban már 1044 méter magasságot ér el. Főigerincét a mélyre sűlyedő Gyetvai-hágó két részre osztja/* Ezen megy keresztül nemcsak a pompásan kiépített országút, hanem a Losonc-Zófyom-Körmöc-Besztercebányai vasút is. Főcsúcsai itt a V I c s a J á n c a (901 m.), Bu ď i n s z k a-S z k a I a (767 m

1.), Javor (316 m.) s a hágón túli gerincben a Do brocs (921 ml.), Ta n y o vo í "31 m.), B (kov (1113 m.), Ipoíy (1058 mí.), a szorosabb érteleimben vett Veporban pedig a gránitból, csillámpalából álló V e p o r (1341 m

1.),, rrely egy szer stt\in C legnagyobb emelkedése a hegyvidéknek. A Vepor-hegységet a Furmaniec és Sreberni(-völgyek közötti, 865 méter magasban vezető nyereg választja ef a tőle északkeletig irányban, Zólyom és Gömör megyék határán húzódó Faboívain hegységtől. Északon a Garam, keleten a Tiszolc-Murány-sumjácivölgyelés közé van szorítva. Tömeges, d

!e mély völgyektől szakigatott, óriási lerdőséggle! s havasi legelőkkel borított, úgySjZiólvání tel jesen lakatlan mészkővidék. Főcsúcsa a Zólyom-gömöri határon: álló Fabova-Hola (1441 m.) Valamivel alacsonyabbak a S z k'álka (1379 m.) és Le sni k (1398 m.). Mina

1 a hármon kiterjedt havasi legelők terülnek. A Fabova-hegységhez tartozik az érdekes képződésü Murányifennsík, mely a hegység 7—8 száz méteres völgyeiből meredek páríkányokaí: alkotva, ezer méternél magasabbra emelkedik a tengieri színe fölé. Legmagasabb csúcsa a KI jak, vagy Ostrica (1391 m.). A fensík déli tövében, meredek mészkőszirten roskadozik Murány vár 6—7 százados romfala, mely a Bebekek, Giskrák, Széchiek, Wes'-i selényiek idejéből, sok regényes és szomorú adattal írta navét nelmzeti történelmünk lapjaira. A G örn öí r-S z e p e s i - É r c h)e g y s é g a Régi Magyarország? egyik legnevezetesebb tagja. Gömör és a szomszéd

1 Abauj-, valamint Borsod vármegyék területét ágazza be. Az Alacsony-Tátra folytatásaként, a vízválasztó Királyheggyel kezdődik s északon és keleten a Hernád'-, délen a Sajó és Rima-, nyugaton a Rima vö'gye szab' határt zeq-zugos, apróbb csoportokat alkotó hegyvidékének, ilyem csoportjai : 1 A R ő c ei i - h e g y s é g, mely a Garam és Gölnic közötti nye-' reg által az Alacsony-Tátra királyhegyi csoportjával áll kapcsolatban. Mint az egész hegycsoport jelentékeny része, ez is gránitra, kristályos,' palára települt triász, jura mészkövekből és vulkáni tufából áll. A Királyhegy felől kiindulva, a Garam fölött tornyosuló T r észnyi k bői (1398 m.) három ágat bocsájt ki: a Dobsina és Sajó — 39 — 2