Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Felvidék domborzati viszonyai

közötti vonulatot, a Sajó és Csetnek közötti ágat, főcsúcsával az 1480 méter 'magas S t o Ij i c á va ľ. Itt a Sajó és Csetnek vize által, képezett háromszögben találjuk Gömörmegye második nagy mészkőfennsíkját, a meredek falakkal párkányozott, 50 négyzetkilóméter kiterjedésű Pelsücit, legmagasabb csúcsával a N a p he g

! g y el (846). Harmadik ága a Csetneki és ilosvai-vöígy közötti vonulatban Tornai aljáig nyúlik és sok tekintetben karsztjellegű hegyekből áíl. E szakaszj főemelkedései a Kakas (1414 m.) s az ettőí délkeletre emelkedői Hrade k (812 m.) csúcs. 2. A R a 11 k ó i - c s o p o r t a Murányi fennsik déli részéből indul ki s a Jolsva és Rima-patakok közötti terüíetet tölti ki. Főemelked

!ése a vasércekben gazdag Vashegy (812 m.) s a Teresztvo (1117 m.)^ 3. A K ég é n y-h e g y s é g Szepesmegye déli részét ágazza be. MáHkusfalva és Merény között kezdődik s keleti irányban haladva, a Hernád' és Gölnic által képezett szögben emelkedik. Hossza 30-, szélessége 10—15 kilométer. Főemelkedései a Gál mus z (921 m.),; S z k u I a (1014 m.), Ostri-vrch (1054 m.) s Gölnicbánya fölött a T h ti r z ó, másként Klip p-hegy (1030 m.). 4. A Gömör-, Sajó-, -Csermosnya- és Szomolnok patakok völgyei által bezárt területen a Rozsnyói-hegyek csoportjai teszik festőivé a vidéket. Főgerince Dobsina felől délkeleti irányban húzódik és Gömör-, Szepes megyék határán, a fenyves erdőkben, havasi legelőkben gazdag S z u í o v a i-hegyek neve alatt ismeretes. Az érdekes vidék 'legmagasabb emelkedései az O'kö r h e g y (1290 m.), P i p i t y k e (1226 Im}.) s a íffőgerinctől északra emelkedő Aranyasz

taf (1318 m.). 5. Közvetlenüf Rozsnyó városa alatt a Sajó, Csermos.nya és Tornai völgye által határolva, a Pelsüci-fennsíkkal teljesen azonos jellegű s az említett völgyekből meredeken kimagasló vidék terül, a barlangokban, víznyelőkben, szurdokokban gazdag S z i I i c e i - f e n n s í k. Ennek híressége az Aggteleki cseppkő és Szilicei jégbarlang. 5. A S z o m

1 o I n ok- K a s s a í . hegység Abau

j és Szepes megyék határán húzódik. Ércekben különösen gazdag. Főgerince a Szoímolnoki-hágónál kezdődik és gyenge ívben kanyarodik a Hernád völgyéig. Dél és 'kelet felé a Bod'va és Hernád (apályára alacsony: dojmbágakat bocsájt, majd az említett lapályok szélén hirtelen eltörpül és belesimul a síkságba. A Bod'va-, Rudava-, Ida-, Tőkés-patakok által részekre tagolt gerincében fefötlőbb emelkedések a F ecske h eg y (1056 m), K I o p t a n i c a (1155 m.) és Kojsoi-Hola (1248 m.). 6. A Tornai mészhegyek Abauj megye nyugati részében, a Torna és Bod'va patakok között, a Gömör-Szepesi-Érchegység' egyik legérdekesebb, de karsztszerű jellegénél fogva, helyenkint legridegebb tagját alkotják. Északkeleti részében, a csodálatos sziklaképZőd'mények'ben gazdag Szádélői- és Áji-völgyek szépségében gyönyörködhetik a Vándor. E völgyek fehéren csillogó sziklaalakjai kö!zül a Cukorsüveg, K i r á I y k ú t, H o 1

1 ó k ô, K ő I y u k és Ö rd ög h í d j a, nem imaradhatnak megtekintés nélküí. A Szögliget, illetőleg Dereng község fölötti sziklakúpon, Szád vár sok századosi romjai roskadoznak az idők' súlya a

(att. 7. A G ö mö r- S fee p e s i - É r c h e g y s é g utolsó tagjaként a _ 40 —