Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Monoktól Kassáig
szerűsége, mely a hatalmas dóm minden részéből feléje árad. A misztikus világításban a kőtechnika szinte utolérhetetlen finomságú művészetének, évszázados szárnyas oltároknak, ablakképeknek, kincsekefe érő festményékneik s a történelmi emlékeknek szinte lavinaszerűen előtörő olyan tömege veszi körül az embert, melyhez hasonlót még ai külföíd világhíres dómjaiban is ritkán találhat. Ha semmi más neveze-» tessége nem volna ennek a templomnak, mint István mester XV. századbeli remekei, a filigrán gótikának ezek a bámulatot keltő, áttört csip J keszerü alkotásai, nevezetesen: csaknem a templom hálósboltozatos) mennyezetéig felérő s z e|n i s é g h á z a, Szt. Erzsébet szobrát béfojv gadó m e n in y e z e t e s fülkéje, szószéke és keresztelő medencéje, az is megérdemelné', hogy messzeföldrő! zarándokoljanak! el falai közé. í 4 De itt van az 1474—77. években készült s az 1556. évi tűzvéslzi-* bői szerencsésen megmentett 4 méter szé\es, 6.5 méter magas főoltára is, mely finom részletü faragványokban, artisztiküs hatású faszobrokban s a csúcsíves stilus minden ékességét pazarul ontó díszítő motívumokban olyan gazdag, hogy hozzá hason'atost nem találunk' a Fel-J vidléjkén. Aranyozott faragványos keretbe foglalt oltárszárnyának középrésze 12 festményben Szt. Erzsébet legendájából mutatja be a leg-» jellemzőbb részleteket. Az oltárkép egyharmad életnagyságú alakM jainak mozdulatai olyan természetesek, színezése olyan ragyogó, összhatása olyan tökéletes, hogy csak' elsőrendű művész alkotása lehet. Ezi a művész pedig senki más, mint Wohlgemuth mester, ki a képeket az oltárszárnyakon levő képciklussal együtt az 1495—1506 évek között festette. A székesegyház nagyhírű festménye a miniatűrök' finqmságá (va3 festett úgynevezett »Mettertia« oltárkép is, melyet Czottmann Bertalan kassai gyógyszerész 1515 körül, Babócsai János mesterrel fes-< teteti. A dóm ősi, ugyancsak az 1556-iki tűzvészből megmentett oltára! imég a B o ľd o g a s s z o n y f o g a n t ai t á s!á n a k oltára 1516-ból-, a Szt. Antal oltár 1517-ből és a Szt. Szűz haláláról nevezett oltár 1519ből. A nagy tűzvész utáni: időből való a Mária fátogatása nevű szárnyasoltár, szekrényében Mária és Erzsébet remek kivitelű faszobraival, a szekrény fölött pedig Mária őseit ábrázoló kisebb alakokkalEzek között legérdekesebb egy magyar ruhába öltöztetett házaspár. Az oltárszárnyak képei szerényebo mestertől valók. A dóm egyik feltűnő festménye végül a XVI. század közepén készült U toil s ó va c so r a, melynek érdekessége abban áll, hogy Krisztuson és az apostolokon kivül, a kép jobb oldalára Kálvin, baloldalára pedig Luther alakját is odaállította a mester, ki a két reformátor szájához egy-egy, az urvacsorára vonatkozó polemikus mondátsz'alagoií: festett. Kincstárában a sodronyzom^ncos kelyheknek, ereklyetartóknak, drágaköves oltárkereszteknek, úrmutatóknak, pásztorbotoknak s más egyházi szerelvényeknek nagy gazdagságát találjuk annak ellenénk is, hogy a székesegyház régibb darabjait részben az 1526. évi királyi rendelet értelmében 130 márka súlyban hadi célokra beolvasztani vitték el, részbén pedig az 1556. évi tűzvész után anyagi romlásba került város többet Bártfa nemes tanácsának és másoknak volt kénytelen el 1-— 439 — 2
