Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Monoktól Kassáig

adni. Igy a régi számadásokból tudjuk, hogy a város ebben az időben Bártfának 400 forint értékű arany-ezüst egyházi szerelvényt adott el; egy Jorg Bergstetter nevü kereskedőnek négy feszületet 175- és Laso n cz i András Deáknak különféle ezüstnemüeket 140 forintért, ami mai pénzünk vásári óé rtékie sízerint több mint 40 ezer pengőnek felel meg. Egyházi kincseinek egy részét 1939-ben ismeretlen, de a viszonyokkal ismerős egyének, a legtitokzatosabb körülmények között rabolták el. Egyházi öltönyei közül műtörténelmi értékék: egy XIV. és többi XV—XVI. századbeli selyem, bársony, brokát miseruha; egy XV. századbeli, gyöngyökkel és drágakövekkel ékesített infula; néhány XV— XVI. századból származó, művészi kivarrású píuvia'é és oltárterítő-csipke, melyek rendkívül finom kivitelük után itéíve, Brabantból vagy Brüszszelből származhatnak. A székesegyház szobrászati, építészeti és festőművészeti értékeihez méltóképen csatlakozik II. Rákóczi Ferenc és a bujdosótársai (gr. Bercsényi Miklós, Sibrik Miklós, gr. Esterházy Antal) hamvai részére 1906-ban készített sírbolt, melynek lejárójánál, az északi kapu fölötti faímezőt Dudits Andornak II. Rákóczi Ferenc életéből vett jelemeteket ábrázoló freskója díszíti, A Szt. Erzsébet egyházán kivül Kassa ősi templomai még: a XIIl„ században épített Szt. Mihály kápolna-, a d'omokosok szentegyháza 1330-ból-; a feriencesek Szt. Miklós tiszteletére emelt kolostor-temploma 1405-ből-; az Orsolya-apácák kolostora és temploma 1661-ből-; végül Báthory Zsófia által 1681-ben a jezsuiták (ma premontreiek) részére építtetett templom, szentélyében I. Rákóczy Ferenc 1676-ban készült érdekes epitáfiumával, sírboltjában pedig I. Rákóczy Ferenc és anyja, Báthory Zsófia porrészeivel. * Kassa újabbkori épületei közül nem hagyhatjuk említés nélkül .a Fő-utca díszét, a városházával szemben álló s két pompás park közé 1899-ben épített szín h (ázat, melyben 1899 szeptember 28.-án tartott megnyitó ünnepélyen, a pesti Nemzeti Színház művészei, Katona József »Bánk Bán« című tragédiáját adták elő. A város nemesvonalu patinás szépségét az utóbbi 20 év alatt, a megszálló csehek, stílustalan, túlméretezett épitkezéseikkel valósággaf megrontották, úgy, hogy ezeket nem ártana gyökeresen átépíteni s a 'kc rnyezettel stilusos összhangba hozni. A Fő-utca keleti házsorában a Bata-cég hatalmas, acélvázas üvegfalu épülete rontja az összhatást. A mai Szt. Koronatér parkját Štefánik čseh tábornok két és félméter Ima^ Igasságu bronzszobra csúfítja. Kissé tovább', egy eperszínű, három emieletes épület, a törvényszék és mellette egy nyolc ismeretes bérház rikolt ki a nemesvonalu házsorból. A dómtól északra, az Orbán-torony alatt, egy szobrától megfosíz*tott talpazat áll. A 20 éves cseh uralom ideje alatt ezen a Italapzatonáll-fr Szt. Vencel szobra. A szobrot a kitakarodó csehek magukkal vitték, dW a talapzaton ott éktelenkedik ma is az aranybetűs felírás: »Svaty Vaclave nedej zahynouti nám i budúcim!« azaz: »Szt. Vencel, ne engieidj elpusztulni minket és utódainkat!« Ám! a könyörgés süket fülekre talált, — 440 — 2