Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Monoktól Kassáig

Az abaujtornai hegyek lánca. Monoktól—Kassáig. Hogy elzarándokoljunk a Felvidék fejedelmi városába Kassára, vájjon indulhatnánk-e méltóbb helyről, mint Zemplén vármegye déli részében fekvő magyar Betlehemből, ezeréves történelmünk egyik legismertebb, legbálványozottabb alakjának születési helyéről, M o n o kr ó I ľ A dimbes-dombos határú, talán még száz házat sem számláiló falu egyik ma is meglevő épületében született 1802. szeptember 19.-én Kossuth László és Wéber Karolina legidősebb gyermeke Lajos, kit miután szülőfalujában nem volt evangelikus templomi, a szomszéd Tálylyára vittek keresztelni. Monokon is, Tállyán is, feliratos márványtábla őrzi az Ujmagyarország eme legnagyobb fiának emlékét, de ha nem őrizné is, minden porladó kőfeliratnál, minden ércbeöntött betűnél maradandóbban van ez a név a magyar nép szívébe vésve, mert neve egyet jelent a hazaszeretettel, a szabadsággal, a soha mieg nem alkuvó, akadályt nem ismerő nemzeti törekvésekkel. Monokról az Ond-patak partján fekvő Szerencset keressük föl. Nem azért, hogy egyébként nagyhírű cukorgyárának hatalmas üzemét megtekintsük, hanem hogy határában fölkeressük azt a halmot, melyen III. Béla király jegyzőjének krónikája szerint Árpád fejedelem leveles sátora állott egykoron. Ugyanis a krónika szerint: »Árpád vezér és nemesei midőn Hung várából nagy örömmel megindulának, a Tarcal hegyén túl tábort ütének a Takta vize melletti mezőn, a Szerencs hegyéig, hol is Árpád vezér és előkelői mindén cselédestől dolgaikat félretéve, maguknak pihenő helyet választottak, kunyhókat csináltak és ott nem kis ideig maradának.« Majd fölkeressük a Monoky-család 1393-ban alapította bencés apátságból Izabella királyné híve, Némethy Ferenc parancsára a XVI. — 416 — 27