Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Királylehotától Poprádig

A Dobsinai-jégbarlang egyik terme. Királylehotától — Poprádig. Királylehotánál elhagyjuk a Vágót. A délfelé siető Taponka-patak völgyébe lépünk és beletemetkezünk az Alacsony-Tátra bükk-, fenyőés hársrengetegébe. A patak csörög, mint a\vendégváró szarka. A medret ellepő sziklatömbök között a kékpettyes pisztrángok búvócskát játszanak. A partokat tarka szőnyeggel szövi a havasi szegfű, kankalin s a Kék gerepcsin. Köztük széles foltokban terpeszkedik a százújjú páfrány s a tenyeres borostyán, mely a hársak törzseit átölelve, gazdag fürtökben kúszik a lombok felé. Elővesszük vázlatkönyvünket, hogy néhány vonással megörökítsük a kedves tájat s aztán újúlt erőveJ törtetünk a gerinc felé, hogy az ö r d ö g I a k o d a I m i-h á g ó n át ieereszked'jünk a Garam völgyébe. Az ördöglakodalmi-hágó, a ku rue világban sokszor említett C sértő vi ca, az Alacsony-Tátra legnevezetesebb hágója. Ez a hágó a Gyömbér és Vapenica hegycsoport közé ékelődve, a Vág völgyét köti össze a Garam völgyével. A liptói oldalon a Bóca, a zólyomi részen a Sebes-patak fut versenyt a fehérporondu széles országúttal. A liptói oldalon az út egyre emelkedő. Hatalmas ívelésben vágja ketté a toronymagas jegenyefje-» nyők övét és közvetlenül a zólyomi határon éri el 1238 méteres magas-! ságát. A tetőről gyors eséssel kígyózik alá a lue-, rozmarín- és jegenyefenyőktől szegett út. A J a ruba-pataknál letérünk a szerpentinről s délkeleti irányban nekivágunk a rengetegnek, hogy mielőbb elérjük ai Garam völgyét. Pol on kán ál átkelünk a folyón. Füvei benőtt görgőköves ösvényeken, vadcsapásokon, vízfolyásokon, törtetünk keresztül. Itt a Fabova-Hola vörösfenyői ontják ózondús, balzsamos illatukat, amott a fennsíkok ősi bükkösei, jávor és szil erdői kínálják árnyékukat. Az ember lelke alig győzi magába fogadni a Szépet, mely errefelé virágból, fából, patak mederből, hegyifegelőbő', sziklaormokból, völgyszoruíatokból szinte tobzódva árad. Ahol a Királyhegyből fakadó Garam beleütközik a Vereskői bércfaláb a, egy kelet-nyugati irányú, mintegy 15 kilométer hosszú, 4—5 — 274 —