Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Utazás Dévénytől Beczkóig

szaka után Stibor kitámolygott a vár függőkertjébe, hogy lehűtse kissé borgőzös agyát. Itt érte utol a végzet. Egy mérges kígyó kimarta szemét és ő a fájdalomtól űzve, ugyanazon a helyen zuhant a mélységbe, hol egy év előtt az ártatlan szolgát letaszíttatta. Stibor felesége a gonosz Zecheni Frank Dorottya is csakhamar követte férjét. Ettől a naptól fogva két varjú röpköd szüntelen a vár fölött : Stibor vajda lelke az egyik, Dorottyáé a másik. És a rege szerint ott röpködnek, ott kárognak mindaddig, míg csak

1 az omladozó, ezerszer megátkozott falak egyenlővé nem lesznek a föld színével. — 226 — 10