Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Utazás Dévénytől Beczkóig

Pozsony. Uiazás Dévénytől Beckóig. Ahof a Duna teléri a régi magyar határi s délfelől a Lajta-hegység), észak fielől a Kis-Kárpátok szorítják össze medrét; hol a Morva éles szögiét alkotva veti magát a Duna ölébe: egy meredeken meg;szakád'ó sziklabérqet ősi vár romjai koronáznak. A vár Dlévény. Első törté­nelmi pont az ezeréves magyar földön. Fölkúszunk a hegytetőre. Megállunk a várfokon, a csehek áltaf ledöntött ezredévi emlékoszlop romjai mellett és széttekintünk a tájon. Jobbról a Bécsi-miedeínce szemfárasztó síksága terül. Mögöttünk 1 a Kis-Kárpátok lánca kéklik. Előttünk a Lajta-hegység végnyúlványai hullámzanak. Alattunk az örvénylő Duna, miely egy darabig elkü­lönítve viszi magával a Morva sárgásiszapos vizét és csak lassan J lassan fogadja magába. A meredély szé'én leülünk egy széjjeítúft kőhalmazra s míg néz­zük a mélyben sodródó folyam vizét, mintha a régmúlt idők bűvész­kieze az egymást váltó képek szakadatlan sorát vetítgetné a tükröző felületre, a vár történetének sok-sok érdekes epizódja vonul el lelki-* szemeink előtt. Kieletfelől harangszót ringat a szellő. Arra van Pozsony. A ringó hang a Szjent Márton székesegyház hatalmas harangjának kongása, A hang irányában elindulunk a Duna partján. Közel két óráig tart az út, mígnem egy hajlatnál a hajdan híres pozsonyi vár ismert négy­tornyú romfalát látjuk a Kisalföld csodásan kék égboltjára rajzolódni Története a múlt idők homályába vesz. Hogy első erősségét mikor és miely népek építették, még ez ideig nem tud'ta megállapí­tani sjem a régészek kutatása, sem a történettudósok igyekezete. Annyit tudunk csupán, hogy területét Kr. e. II. századtól kezdve a' Kr. u. IV század végéig, a nagy giermán népcsaládhoz tartozó kvá r dok bírták. Ám ezek nem voltak várépítő népek, így a pozsonyi vár legrégibb alapjait sem ők rakhatták le. Másként á'l azonban a dolog a Kr. u. I—IV. századokban Pannóniát birtokló rómaiakkal. Azt tud­juk ugyanis, hogy mikor az úgynevezett kvád-markomann háborúk! befejezése után a Duna balpartján lakó barbár törzséket a rómaiak megfékezték, esetleges további támadásaik ellensúlyozására, a jobb­— 208 — 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom