Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Utazás Dévénytől Beczkóig
parti castrumokkal, quadriburgumokkal szemben is építettek erődöket. így valószínűleg építettek a mai Pozsony helyén is, ami annáj inkább hihető, mert tudott dolog, hogy a barbárok szoros kereskedelmi érintkezésben állották Felső Pannónia fővárosával, ia közeli Carnuntummal s miviel a Kis-Kárpátok nyugati letörésénél, a mai, Pozsonynál volt az opállal, gránittal, borostyánkővel s különféle nyers terményekkel kalmárkodó északi kereskedők vámos átkelési állomása, ha 'másért nem, ezek ellenőrzésére építettek ott őrtornyot. A morva-szláv időkben, midőn Vratiszlávia, illetőleg Vratiszlaburgium (révvár) a neve, már állhatott valamilyen erősség! a hegyen, d'e még mindig nincsenek ?irra nézve adataink, hogy vájjon gerencákból összerótt vár volt-e ez, vagy már kőből épített. A pozsonyi kővár létezésének első nyoma abba az id'őbe nyúlik vissza, midőn a magyar föld' nyugati határa a Morva folyóig tolódott s itt III. Hienrik császár 1042—1045. évi betörései ellen építettek erős várat, miely 1052-ben már diadalmasan állott ellen a konok ellenség! meg-megújuló támadásainak. Huszonkét évvel később, a Salamon, Géza és László közötti testvérharcokban szerepelt újra. Tulajdonképen akkor lett valódi várrá, mert az 1047-ben ide zárkózott Salamon, német várépítőkkel úgy megerősítette, hogy falain megtört Géza' király seregeinek minden támadása. 1108-ban Könyves Kálmán királyunk uralkodása idejében, V. Henrik császár hadái ugyancsak sikertelenül ostromolták. 1146-ban azonban rövid időre osztrák kézbe került. Ám most sem azért, mert falai gyengék voltak', hanem' mert a pártütő Gyula várispán a trónkövetelő Boricstól megvesztegetve, kinyitotta kapuit az ellenségnek. 1162-ben III. István, Mánuel gö:ög ] császár hadai e'őí, falai között keresett menedékét. II. Endre családjával együtt, nemcsak poínpás fekvése miatt szeretett a pozsonyi várban lakni, hanem azért is, mert itt, az ország 1 határszélén, nem érezte úgy a főurak ránehezedő nyomását, mint Buda várában 1207-ben első felesége, sok országos baj okozója: meráni Gertrud, itt szülte a később szentté avatott Erzsébetet, kit az akkori idők szokása szerint négy éves korában, 121 i-ben, itt jegyeztek el Lajos thüringiai tartománygróffal. Bár a vár megerősítését II. Endre hosszú országlása alatt meglehetősen elhanyagolták, 1241-ben mégis ellent tudott állani a tatárok támadásairak, maca a hegy lábánál épült város azonban a tűz martalékává lett. A tatárjárás után miint az ország mindén része, Piozsony is Imlegérezte azt a hatalmas helyreállító munkát, mellyel IV. Béla igyekezett az ellenség okozta óriási pusztítás nyomait eltün-^ tetni. A város és vár falait megerősítette. Uj bástyákkal, kőrfalakkal, kapukkal látta el. És visszaszerezte az atyja által könnyelműen elajándékozott, vagy elzálogosított várbirtokokat is, melyek miatt viszont a harcias Ottokár cseh királlyal gyűlt 'meg a baja. , De a hosszantartó cseh háború is elmúlt. 1254-ben, majd 1261bjen, itt kötött békét a ravasz csehhel, ki azonban ennek ellenére sem! szűnt meg fomdorkodhi és Béla fiát, a későbbi V. Istvánt apja ellen ingerelni. 1271-ben a cseh aknamunkának meg lett az eredménye. Ekkor történt Ugyanis, hogy Ottokárnak sikerült la várat árulás utján elfoglalni, majd Mosony és Győr megyékben is pusztítani, mígneml — 209 — 10
