Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Építészeti és képzőművészeti emlékek

•szem! ©'tető sisakban, páncélban, vértben, lemezes vaskeztyűkben, hosszúszárú csillagos tarajú sarkantyúkkal ábrázolja a »száz csaták hjősét«, ki nyugvó oroszlánon állva, jobb hóna alá szorított címeres zászlóval, baljában széles pallossal van ábrázolva. A kiváló olasz mester vésőjére valló, renaissance motívumokban gazdag sírkő mellékalakja négy angyal, kik közül kettő hímzett szőnyeget tart a hős mögött, kettő pedig a Zápolya-család ismert farkasos és ágaskodó egyszarvú címe­rét tartja. Ugyancsak a Zápolya-kápolnában, közel István sírkövéhez, tűnik szemünkbe egy másik Zápolyai, az 1478-ban elhunyt Imre sír­köve, ki tetteivel nem kevéjsbbé irta nevét nemzetünk történetébe, mint István nádor. Mikor kiemelkedik az ismeretlenség homályából, mint Hunyadi János titkárával találkozunk. Aztán a hatalom létráján fokról-fokra emelkedik. Előbb királyi kincstartó. Majd Szepes örökös grófja. Bosznia kormányzója. Horvát-, Dalmát-, Tótország bánja. Aurá­niai perjel. Hős és összeesküvő. Majd ismét hű támasza a koronának s midőn Mátyás a török ellen indulva idegen földre lép, ő :az ország teljhatalmú kormányzója, végül Országh Mihály halálával 1485-ben' Magyarország nádorispánja. Hatalmas méretű, művészi faragású sírköve sokban hasonlít Zápolya Istvánéhoz. A'ig fordulunk el az imént ismertetett két síremléktől, már is szemünkbe tűnik 5—6. más érdekes felírású emléktábla. Igy: Hetési P e t h e Márton, Balogh Miklós, S i gray János szepesi pré­postoké. Kissé tovább, váralja Szaniszló pécsi püspöké, kinek ol asz renaissance-stílusú, művészi kivitelű emléktáblájáról tudjuk, hogy még mielőtt elfoglalhatta volna magas egyházi méltóságát. Pécsett 1543-ban a török kerítette hatalmába. Ferdinánd király kárpótlásul 1545­ben szepesi préposttá nevezte ki, azonban itt sem folytathatta z a varn talanul működését, mert hol a reformáció híveivel, hol egyre jobban elhatalmasodó betegségével küzködött, míg végre 1548-ban kínjaitól megszabadította a halál. 258x171 cm. méretű sírtáblája finom' szem­cséjű homokkő, melynek granulációja lehetségessé tette a stilizált ékítmények, féldomborművek finom, éles kidolgozását. Felülete sima, mint a márvány, 1886-ig egy oltárka mögé volt rejtve. Ma a műemlé­kekben gazdag székesegyház egyik dísze. A pozsonyi társaskáptalan templomának 1891. évi restaurálása alkalmával, két érdekes gót minusculás sírkő lett ismeretes. Az egyik Újlaki Ferenc egri püspöké, ki az embermagasságot megihalad'ó, tarkamárvány sírkő szélén olvasható felírás szerint, 1515-ben, II. Ulászló: uralkodása idején halt meg, a másik Rómer Gáspár kanonoké, ki a XV. század végéin 's a XVI. század elején, a pozsonyi káptalan egyik! legtevékenyebb tagja volt. Egykorú, szuett írások életéből nemcsak! azt emelik ki, hogy a jótétemények gyakorlásában fáradhatatlan volt, de megemlítik azt is, hpgy 1485-ben, a pozsonyi hét kanonok sorában egyike volt azoknak, kik résztvettek a Mátyás király uralma ellen szőtt cselszövésben. 270x100 cm. méretű vörösmárvány sírköve, mely érdé­kes papi öltözetben, szakáll és bajusz nélkül ábrázolja, ma a templom­hajó déli oldalán, közvetlenül a bejárat mellett, a földre van lefektetve. A XV. századbeli síremlékek között, művészi kidolgozásánál fogva szinte páratlan bazini és szentgyörgyi Szentgyörgyi Györgynek -a pozsonyszentgyörgyi plebánia-templomban 1467-ben elhelyezett vö­— 179 — 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom