Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Építészeti és képzőművészeti emlékek
kel agyondekorált templom. Ugyancsak Lippai bőkezűségét hirdeti a győri jezsuita templom is, a kort jellemző túlterhelt dékbrájcióval. Nyitrán, a roskadozó ősi székesegyház helyébe Telegdy JánoS püspök, a XVII. század elején építtetett barokkmotívumokban gazdag! templomot. A sárosmegyei Zborón, a Rákóczyak ősi fészkében, 1662-ben Rákóczy László emeltetett egy barokk-oltárt a kastély azonoš stílusúra átépített templomában. 1620-ban Pázmán Péter érsek, a nagyszombati irgalmas rend részére építtetett szentségházat. A kassai jezsuita, majd premontrei templomot 1680-ban II. Rákóczy György özvegye, a katholizált Báthory Zsófia emeltette. Viszonylag legkevesebb barokk-építmény van a Felvidék északi megyéiben s a bányavárosokban, hol a német lakosság kitartott az előző építési korok megszokott formái mellett. A Felvidéken az egyházi vonatkozású építkezéseken kivüI, néhány .érdekesebb polgá r i éilpü letet is találunk. Ezek elsősorban az egyes megyék székházai. E tekintetben említésre méltók a trencséni, balia s s a g y la rm ja ti, egri, e per j eis i és kassai. E csekélyszámu középülettel szemben a főúri falusi kastélyok száma annál nagyobb. Különösen a Felvidék nyugati részében, Pozsony-, Nyitra- és T r e nc s é n m e g y é kb e n, hol a'ig van valamilyen nagyobb birtok, melyen e korból származó kastély ne állana. De sok emléke van a szemet gyönyörködtető, csínra, kecsességre törekvő, díszítéseiben cikornyás rokokó stílusnak is. Ezek építészetében a régebbi patkóalaku elrendezés helyett inkább a zárt négyszögű, sarkaikon toronyszerű k i szöge lésekkel bíró kastélyformák az uralkodók, belsejükben hatalmas kupolacsarnokokkal, impozáns lépcsőházakkal, széles folyosókkal, tágas és kényelmes beosztású teremsorokká!, i Igenek a sok közül a pozsonymegyei C se k lészen, Esterházy József gróf által 1722-ben emeltetett háromtornyú kastély. Nyitrában a h o I icsi vár helyén épült Ferenc császár családi kastélya. Ugyanebben a megyében a Berényi grófok által 1650 Jben épített niagybodoki kúria; Gal gócon az Erdődy-jgrófok- és a szomszéd Trencsénmegyében, Du'bnicoin, 1719-ben épített lllésházyak kastélya. A Vág völgyében utazónak Trencsénmegye középtáján feltűnik a hajdan híres vágbesztercei vár tövében épített p o d h r á g y i-kastély zömök épülettömege. Borsodbán az edelényi-, Hontban a I o n t ó i-, szántói-, Zemplénben a der e gnyői, g á lsz écsi, h o m o n n a i-, Nógrádban a s: z é c s én y i-, Gömörben a Koháryak j o I s v a i-, Sárosban a s z e n t p é té ríi- és Abaújban a P e r é n y i-kastély, mint amelyek legméltóbban képviselik e kor építőművészetét. 2. Szobrásza}! emlékek. Középkori szobrászatunk, mint a templomépítészet velejárója, a legrégibb időtől kezdve, a templomok pillérkötegeinek, bordáinak, boltozatainak létrehozásában, pillérfők, vállkövek, féltörzsek, ablakrózsák, emberi, állati alakokat ábrázoló zárókövek, szobormüvek, kapuzatok, — 170 — 10
