Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Építészeti és képzőművészeti emlékek
kor, rendkívül sok építészeti, képzőművészeti emléktől fosztotta meg) a Felvidéket. Talán elsősorban a tűzvészekben s a nyomukban járó pusztulásban; kell indítóokát keresnünk, hogy a korábbi időkben létesült román-, főleg azonban gót építményeink s ezek közt elsősorban a Felvidéken! nagy számban található főúri várkastélyok renaissance stílusban épültek át s ebben a formájukban lettek az elmuit idők értékes hagyatékaivá. Igy alakultak át például az ói f a I v i, k e c e r p e k I é n y i, nag y-. s,á r o s i, 'm |á(rlk u s f a I v i, dem é te i, zbor ó i, f r i d m a n n i, — sárospataki, s c sa Vnik i, b e r z e v i c i, nagyőri, bethleni falvi, k é s m á r k i, n a g y b i 11 s e i, d e t r e k ő r á r a I j a i, b : a z i n i várkastélyok renaissance motívumokban gazdag építményekké. És ebben az időben épülnek, vagy alakulnak át a romjaikban, vagy többé-kevíésb'bé ép állapotban ma is meglevő felvidéki váraink, mint: a rubl ói. n'ecfeci, szepesi, z ó I y o m-l i p c (se i, továbbá Dévény, Pozsony, Vöröskő Bec k ó, Irencsén, B u dat i n, Sztrecsén, Z n i ó, M u r á n y, S o m o s k ô, S a I g ó, Buják, Fülek, Nógrád, K) é k k ő, Eger, K a p i, G h i m e s, A j n á c s k ô, K r a s z n a h o r k a, Z b o r ó, Sárospatak, Nagysáros várai, melyek hol oromfalaik díszítéseikben, hol ablak-ajtókereteikben, kaputornyaikban, lodzsáikban, stukkó-párkányaikban hirdetik a renaissance-ízlés egykori uralmát. A nagyobb épületek közül, aránylag még a templomok azok, melyeken iegkevésbbé látszik a renaissance átalakító művészete. Dei ezek csekély számát mintha ellensúlyoznák azok a szépségek, melyekkel alkotóik megajándékozták az utókort és azok a templomoktót különálló ha ra In g t[o m y o k, melyek különösen a szepességi városokat teszik jellegzetessé. A felvidéki renaissamce-kori építészet emlékeit könnyebb • áttekintés céljából három csoportba kell osztanunk és pedig a; várkastélyok és kapuk-, harang és templomtornyok-, véqül városházák és városi lakóházak csoportjára. A renaissance-kori építőművészet erős átalakító hatása — mint említettük — elsősorban főúri várkastélyainknál éj azok kapuzatában jelentkezik. Ennek egyik legősibb megnyilatkozása a dj iósgyőri várnál észlelhető, mely romjaiban is magasztalja Mátyás király ismeretlen olasz művészének az emlékét. És ugyancsak a kora-* renaissance művészetét látjuk a Mátyás udvarában is megfordult dal-, mát Traui Jakab munkájában, ki Báthory Miklós váci püspök megbí-í zjásáböl 1475-bén kezdett a nógrádi vár átalakításához. Bakoczi Tamás esztergomi érsek a XVI. század második tizedében renaissance-' stílusban bővítette ki Csá b r á g várát. A maga idejében látványossági számba ment a Bodrog partján tájat uraló, egyes részeiben még V. István álta! 1262-ben építtetett Sárospataki vár, melynek tornyai lodzsái, kapuzata, szobáinak stukkói, ablakdíszei, nemkülönben úgynevezett Perényi-szánnyának csodálatot keltő kandallója, a renaissanceépíiészet legszebb emlékei közé tartozik. A vár, melyet 1534-ben Perényi Péter kezdett átalakítani s 32 év kellett hozzá, míg úgy-ahogy befejezettnek mondhatták, ma is ép és lakható állapotban van. Különösen szembetűnő itt a vár magvát! képző Vöröstorony, melynek alapjait még a XIII. században rakták le; az- első és második emelet renaissance-keretű ablakai-, a vártemplomi — 162 — 10
