Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Ősrégészeti vonatkozások a Felvidéken

fïL' m K,. Tárgyak a komjáthnai bronzleletből. Balassagyarmat, Madácska, Szirák, Kisterenne, Kolonda, Losonc, Miski, Apátfalva, Perse, Fülek, Zelene, Tamási, Trázs, Nógrád, Verőce. Zólyommegyé'ben: Breznóbánya, Ocsova, Horhát, Szalatna, Szebedén, Szécsény, Radvány, Osztroluka, Szentandrás, Dobronya, Bábaszék, Salfalvá, Zólyom. G ö m ö r m e g y é be n : Sajó-Gömör, Felsč-Balog, Aggtelek, Sziiiioe, Dobsina, Osgyán, Murányalja, Krasznahorka, Varglede, Rimaszombat, Ajnácskő, Pelsüc, Putnok, Feled, Alsóhangony, Déter S z e p e s m e g y é (b e n : Mahalfalu, Poprád, Lőcse, Szepes-Olaszi, Szepes-Váralja. S á r o s m e q y é b e n : Bártfa, Kriváň, Nagysáros, Os^tropataka, Héthárs, Palócsa, Eperjes, Enyicke, Murgonya, Zboró, Nagy-Ladna. A b a u j m e g y é b e n: Dobsza, Bakta, Devecser, Csobád, Büd, Bered, Erdőhorvát, Szikszó, Korlát, Kércs, Tomor, Zsajta, Újfalu, Szalánc, Boldogkőváralja, Inács, Régéc. B o r s o d m e g y é 'b e n : Balajt, Bába, Bánfalva, Bogács, Bóta, Csáth, Cserépfalu, Diósgyőr, Edélény, Egerlövő, Nyárád, Ge'ej, Geszt, Göröm6öly, Igrici, Imolya, Kisgyőr, Kis-Harsány; Miskolc, Novaj, Sály, Tard

1, Zsérc, Tiibold-Daróc, Tárkony, Szendrő-Lád. Zie mp l é n m e g y;é be n: a roppant sok patakvölgy s a Hegyalja peremvidéke, különösen alkalmas volt ősi telepek létesítésére. Hérnádnémetitől a Beszkídek szórásig szinte egymást érik a bronzkori ember telepei. Nevezetesebbek közülök: Tarcal, Tokaj, Tolcsva, Ujhely, Egres, Dargó, Homonna, Orosz-Ruszka. U n g nrveg y é ben: Lucski, Sztánfalva, Budaháza, Csicser, Radmic, Turja-Remete, Nyevicke, Szerednye. — 124 —