Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Felvidék érdekesebb barlangjai és szurdokvölgyei

-szorosabb értelemben vett Tátra egészen más jellegű és geologiai, szerkezetű vidékétől, különösen érdemes a bekalandozásra. Hegyei, 'vmelyek legmagasabb csúcsai a Homlokos (1947 m.), Mészárszék (2019), Bolond Gerő (2061), Sirató (2158), Murán (1827), Novi (1999) és a 2151 méter magasságot elérő Havrán-, mint a mészkővidék általában* remek tájrészletekben, pompás kilátókban, csodaszép erdőségekben, a mészflóra dús növényzetében, havasi legelőkben, érdekes barfángokban bővelkednek. Egy más előnyük, hogy hegyei nem olyan zorcí'ok és nehezen járhatók miiní a Tátráé s bár csúcsai jelentékeny magasságot érnek el, szelídebb hajlatuknál fogva mégis könnyebben bekalandozhatok. Eltekintve a vidék turisztikai érdekességeitől, főnevezetességa a Szepesbéla vá'os tu'ajdonában levő B é I a i-c se p p k ő b a r Ta n g, mely közvetlenül a barlangligeti ücülőte'ep fölött magas'ó Kobold-hegy északi oldalában, 883 méter magasságban várja az érdeklődőt. A barlang nem olyan imponáló méretű és formációkban sem! olyan gazdag, mint a Baradia, de azért méltó a megtekintésre. Szája északkeletnek nyílik. Járata kezdetben vízszintes, majd meredeken aláeső. Ám ez a meredekság nem járhatatlan, mert a mészkőzetbe vájt kő és falépcsők tömege teszi benne könnyűvé a mintegy két óráig tartó bejárást. Eddig ismert járatainak hossza 4000 méter. A hegytömeg belsejében való emelkedése és sülyedése közjel 150 méter. Lépcsőinek száma 220 körül van és a szemlélő figyelmét jobban megragadó cseppkő-alakzatainak száma, hosszához viszonyítva, nem sokkal marad a Baradla mögött. ; Érdekesebb részei: a meglepő akusztikáju Dalcsarnok, benne a Szószék pompás cseppkőoszlopávaí, a Parnasszusz, melynek dísze az Árpádsisak nevű képződmény. Az előbbivel összefüggő K i ská p o lina alabástrom fehérségű cseppköveivel tűnik ki. Ezen túl gyönyörködteti a szemlélőt a K a 1

1 s t ei n-d ó m, majd' a hosszú Szoborcsarnok s ennek végében a Díszterem, melynek elsőrendű formáció«' a Pálma, S i n a i-h e g y, M á r i a-s z o b o r és M a m m u t f o g. A Bélai cscppkőbarlang alaprajza, i. A bariang bejárata. 2. Dalcsarnok. 3. Parnasszus. 4. Kiskápolaa. 5. Mészkődóm. 6. Szoborcsarnok. 7. Díszterem- 8. Kistemplom. 9. Vendom-oszlop. 10. Üres-terem. 11. Kálvária-hegy. 12. Britz-csarnok. 13. Verboroszky-terem. 14. Tündérlak. 15. Nagy-terem. 16. Nagy templom. 17. Oszlopcsarnok. 18. Kis-csarnok. I9. Mély-út. 20. Fehérház. — 89 — .1