Bányai Pál: Fakó földek

Azt meg sem kérdezte, hogy honnét szedte Éliás anyó a hírt. Seszták érezte az ellenségeskedést, de nem törődött vele. Pedig Kulifáj is figyelmeztette. „Rosszul teszed, ha így szembeszállsz a falu véleményével." Egy nap megállította Bednárik András. Minden bevezetés nélkül nekitámadt: „Ki maga ľ Mi maga ľ ide-oda járkál és piszkálja a népet. Azt hiszi, hogy magára vártunk?! Miért nem él úgy, mint más? A maga dolgával törődjön, mert baja lesz!" Mielőtt felelhetett volna, már otthagyta. Utánanézett!. Egy csepp haragot sem érzett iránta, csak csodálkozott nagyon. Mit tett ő tulajdonképpen, hogy minduntalan szembekerült a falu hatalmasaival? Valami halványan derengeni kezdett agyában. Sejteni kezdte az összefüggéseket. Maga sem tudta miért, de a háború előtti napok jutottak az eszébe. Visszaemlékezett azokra ,az órákra, amelyek tele voltak gyűlöd lettel, amikor a szeretetnek és a józanságnak nem volt helye. És

1 látta magát egy nagy tömegben és mindenki jSLzt ordította: Vesszen Szerbia! Valami készült. Már azelőtt is arra gondolt, hogy titokzatos erők irányítják az eseményeket. A cigányok ártatlanok volt,ak, valaki más követte el a lopásokat és ügyesen úgy intézte, hogy a cigányokra terelődjék a gyanú. De kicsoda? Miért állította őt meg Bednárik András? 143