Mártonvölgyi László: Emlékek földjén (Nitra : A Híd, 1941)

Póky Péter pénze

Póky Péter pénze. A hegyek öléből indul útjára a nyitravölgyi vasút Kiindulópontja Németpróna, első állomása Nádasér, a másik zökkenőből pedig, a katlanná szélesült völgy pe­remén hívogatóan integet a nyitravölgyi várak nyitó­kulisszája s egész Szlovákiának legszebb fekvésű lovag­vára: Bajmóc. Az állomástól zizegő topolyasor vezet a gótikus tornyú, karcsú vár felé, melyet hétvégeken ki­rándulók raja lep el. Nemcsak a festői panoráma az, amely végett felkeresik az Ízléses parkban emelkedő kar­csú várat, van Bajmócnak más specialitása is: fürdője és hévize. A vár déli oldalán, mély katlanokban meleg gyógyvizek fakadnak, gyógyhatásúk már régóta ismert. Már egy 1113-ból keltezett oklevél tesz említést a váralatti gyógyforrásról, a tükörfürdő márványfoglalata pedig a XVI-ik századra vall, annak bizonyítékául, hogy Bajmóc fürdője már ekkor is megszokott és láto­gatott helye volt a kor előkelőségeinek. Nemcsak az arisztokráciát vonzotta a kies vár, regényes vidék és pompás hévíz, megfordultak erre fejedelmek és királyok, egyszóval koronás fők is. IV-ik Béla a tatárjárás után pihent meg Bajmócon a „fervidus fons" vizénél. Mátyás királynak pedig kedvenc pihenője volt Bajmóc, A vár­kastély tornyaival szemben hatalmas hársfa ontja nyári illatát, 600-700 évre becsülik életkorát. Ez alatt heverge­tett Mátyás, itt pihente ki a nagy magyar király a har­cok zaját, a hatalmas fa lombsátra s a felette húzó köny­nyű nyári felhők alatt szövögette ©rszágislápoló terveit. Szószerint igazolják ezt Mátyás eredeti okmányai, me­lyeknek keltezési helyén ez áll: „sub tilia nostra baj­mociensi" azaz, hogy az oklevél „a mi bajmóci hárs­fánk alatt" kelt. Mátyás házassága gyermektelen volt. — 21 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom