Mártonvölgyi László: Emlékek földjén (Nitra : A Híd, 1941)

Konsztantinosz koronája

Konsztantinosz koronája A Nyitravölgy lakossága sehogysem tudta elfelejteni fejedelmének Vazul hercegnek tragikus megkínzatásáf és szomorú halálát. Meleg együttérzéssel gondolt fiai: Endre, Béla és Levente hercegek sorsára, akik az ország határain túl azon buzgólkodtak, hogy megszerezzék a magyar királyi trónt, mert hisz az árpádházi hercegek, mint Vazul leszármazottjai a magyar trón legitim örököseinek tartották magukat. Péter, az új király sehogysem tudta elnyerni a bizalmat s különösen akkor lángolt fel ellene a gyűlölet, amikor német segítséggel másodszor is visszaszerezte magának a trónt. Fejét vétette Szent ístván sógorának, Aba Sámuelnek s immár a második holttesten keresztül vette át a magyar föld feletti uralmat — mint a német császár hűbérese. Általános örömöt keltett tehát Vazul egész egykori tartományában, mikor széltében híre jött, hogy Endre herceg betört az országba, ott újabb sereget toborzott; Pétert legyőzte s kiverte az országból. Vazul tartománya szívvel-lélekkel a nemzethű I. Endre oldalán állott, akit a trónon (a másik Vazul-fiú) I. Béla követett. Az egész lakosság megnyugodott, hogy ismét az árpádfiak és a nemzeti érdek irányítják az országot. Nem így nézett azonban a dolgokra a császár, akinek hűbéruralma Péter kiverésével Magyarország felett megszűnt, s aki ezt mindenkép vissza akarta szerezni. L Endre fiát, Salamon herceget használta fel eszközként — s őt „támogatta" I. Béla fiai, Endre és László herce- î gekkel szemben, sőt kis időre sikerült Salamont magyar „királynak" is elismertetnie. Salamont azonban az ország csupán a német uralom magyarországi papiros figurájának tekintette — s szívében továbbra is a hercegek— 101 —