Mártonvölgyi László: Emlékek földjén (Nitra : A Híd, 1941)

Konsztantinosz koronája

hez húzott, akik ismét sereget szerveztek és Salamont a mogyoródi csatában tönkre verték. IV. Henrik német császár természetesen nem nézhette tétlenül, hogy magyarországi exponensét az ország kiűzze és ezzel függetlenítse magát. Elhatározta, hogy megbosszúlja Salamon kiűzetését s visszahelyezi a magyar trónra, melyen most I. Géza uralkodott nemzeti királyként. Hatalmas sereggel tört be a magyar földre azzal a tervvell, hogy I. Gézát tönkreveri s a trónt visszaszerzi pártfogolnának — Salamonnak. Géza király a nagy sereggel szemben taktikázott — tervszerűen visszavonult, hogy az ellenséget az ország mélyébe csalogassa. így történt — meséli tovább a nyitramegyei monda — hogy Henrik hadai egyre mélyebben nyomultak a mai Szlovákia földjén és csakhamar Nyitra falai alatt állottak. Mondanunk sem kell talán — hogy Nyitra megfelelőleg a völgy Vazul * tradícióinak — szívvel-lélekkel I. Géza oldalán állott s a vár a magyar királynak egyik legjobban felszerelt erődítménye volt. Salamon nagyon fellelkesült a kezdeti sikereken — napról-napra emelkedőben látta királyi esélyeit, már a koronát is magával hordozta, melyet annak idején Konsztantinosz bizánci császár küldött a magyar uralkodónak ajándékba — féltve őrizgette, mint újabb királyságának szimbólumát. IV. Henrik tudta, hogy Nyitra város erősen védett hely, hosszú ostromra készült fel Tábort üttetett seregével távol a vártól, a Nyitra partján. Salamon, aki a hosszabb sátras táborozás idején féltette a korona sorsát — azt egyik éjszaka a rét egy félreeső helyén elásta. Nem érezte biztonságban a szabad sátrakban s az volt a terve, hogy az ostrom befejeztével újból kiássa s magával viszi. Az ostrom valóban napról-napra nagyobb hevességgel folyt. A Salamonféle hedsereg egyik vitéze Bátor Opus több támadást vezetett a vár ellen s bárdjával már kapuit is döngette. A nyitraiak erősen nyilaztak rá a várból, ki is lőtték alóla a lovat — de Opus a bátor támadás után is sértetlenül került vissza táborába. Henrik császár lelkesedéssel figyelte bátor Opus támadását s meg is kérdezte a táborban tartózkodó Salamontól: — „Ellenfeleidnek, Géza és László hercegnek is van— 102 —