Csanda Sándor: Első nemzedék
Kitekintés - Irodalmunk fejlődése 1945 után
CSANDA SÁNDOR (1927-) 1951-ben Sas Andorral együtt szervezte meg a Komenský Egyetem magyar tanszékét. Oktatói munkája mellett kezdettől fogva a népművelés, a tudományos ismeretterjesztés, a tankönyvírás terén is tevékenykedik. FŐ kutatási területe az irodalomtörténet: a régi magyar irodalom, a magyar—szlovák irodalmi kapcsolatok, a csehszlovákiai magyar irodalom. Főként a kuruc költészettel és Balassi Bálinttal kapcsolatos tanulmányai keltettek figyelmet határainkon túl is. Forrásértékűek a csehszlovákiai magyar irodalom haladó hagyományait feltáró kiadványai, mint pl. Sellyei József: Nádas házak (1957), Berkó Sándor: Nem vagy magadban (Bp., 1964), A Magyar Nap (1975), Fábry Zoltán levelezése (1979). Fontosabb művei: Magyar —szlovák kulturális kapcsolatok (1959), A törökellenes és a kuruc harcok költészetének magyar—szlovák kapcsolatai (Bp., 1961), Valóság és illúzió (1962), Hidak sorsa (1965), Első nemzedék (1968), Harmadik nemzedék (1971), Balassi Bálint költészete és a középeurópai szláv reneszánsz stílus (1973), Szülőföld és irodalom (1977), Fábry Zoltán (1980). (A szerzőről szóló rész Szeberényi Zoltánnak a Csehszlovákiai magyar irodalmi lexikonba írt cikkéből való.) RÁKOS PÉTER (1925—) irodalomtörténész, kritikus; Kassán járt iskolába, s ott élt 1944-ig. 1945-ben a prágai egyetem bölcsészettudományi karán folytatta tanulmányait. 1949—1952 között a Pragopress hírügynökségen dolgozott, 1952-től az egyetem magyar szemináriumának tanársegéde, majd docense; magyar irodalomtörténetet ad elő. Számos magyar író művének cseh fordításához tanulmányt írt, s néhány főiskolai jegyzet szerzője. Csehre fordította Bóka László Alázatosan jelentem című regényét (Praha, 1963). A csehszlovákiai magyar irodalomtörténészek közül ő foglalkozik legintenzívebben irodalomelméleti kérdésekkel, főként Lukács György nézeteinek interpretálásával és elemzésével. Ez tükröződik eddigi fő művében, a Tények és kérdőjelek című tanulmánygyűjteményében. Általában mások műveit, főként irodalomelméleti és kritikai könyveket ismertetve fejti ki saját véleményét, értékelését és udvarias bírálatát. Könyvét témakörök szerint öt fejezetre osztja: Irodalomértelmezés — irodalomértékelés y Valóságábrázolás — realizmus 3 Többértelműség, Széjjelpillantás, A magyar irodalom ügyében. Művei: Rhythm and Metrein Hungarian 32 5
