Csanda Sándor: Első nemzedék

A kritika,publicisztika és az irodalomtudomány képviselői - Sándor László

a szomszédos népek kulturális kapcsolatának eszméjével, a szlovák és a cseh irodalom legjelentősebb műveivel. Ezek bemutatására csupán néhány itt megjelent írása címét idézzük: A dunai népek együttműködése, Ivan Olbracht kárpátaljai riportkönyve, Az új Jilemnický-regény (1935), Az idei csehszlovákiai államdíjak, Irodalmi termelés és könyvnap Szlovenszkón, A trencsénteplicei szlovák írókongresszus, Harcok Mácha körül (1936), Magyar szerzők művei csehül és szlovákul, Ankét a csehszlovák írók szociális helyzetéről, Petr Bezruč, a hetvenéves költő, A csehszlovákiai magyar könyvkiadás, Morvay Gyula regénye, E. B. Lukáč magyar versfordításai (1937). Sándor László műfordítói tevékenységét a cseh és szlovák írók legjobb alkotásainak tolmácsolásával kezdte: előbb Milo Urbantól Az élő ostort, majd F. X. Šaldától A költői mű halhatatlanságát fordította le. A felszabadulás után 1962-ig Ungvárott élve az orosz és az ukrán írók könyveiből fordított egy tucatnyit magyarra: Gajdartól, Ivan Frankótól, Olesz Honcsartól, Csehovtól, Gorkijtól, Alexej Tolsztojtól, Solohovtól és másoktól. Mint az általa megszervezett Kárpát-Ukrajnai Területi Képtár igazgatója a képzőművészet tanulmányozásával is foglalkozott. Ukránul jelentek meg Glück Károly életéről és munkásságáról, Grabovszky Emil munkásságáról szóló képzőművészeti monográfiái. Közben magyar népmeséket és a kárpát-ukrajnai magyar írók alkotásait tartalmazó antológiákat is kiadott. 1962-től Budapesten tevékenykedik, 1978-as nyugdíjba vonulásáig az Állami Gorkij Könyvtár igazgatója, s élénk figyelemmel kíséri a csehszlovákiai irodalmi életet is: tanulmányokat ír az első Csehszlovák Köztársaság magyar íróinak alkotásairól, a szlovák és cseh irodalom jeleseiről. Haladó irodalmi hagyományainkról gyakran publikál a szlovákiai magyar lapokban is. Az Irodalmi Szemlének is gyakori munkatársa, s hozzánk is szól nemrég megjelent könyvében, a Hazánk: KeletEurópában (Budapest, 1979). Új adatokat találunk itt a Korunk csehszlovákiai és szovjet kapcsolatairól, áttekintő tanulmányokat számos volt csehszlovákiai magyar író (Balogh Edgár, Győry Dezső, Vozári Dezső, Sáfáry László, Berkó Sándor, Fábry Zoltán, Forbáth Imre, Mihályi Ödön és mások) munkásságáról. 311