Csanda Sándor: Első nemzedék

A líra - Berkó Sándor

gyakran idézi a gyermek ártatlanságát, tisztaságát a felnőtt világ gyilkos valóságával szemben. (Nem véletlen, hogy számos antifasiszta írónk idézi ebben a korban a gyermeki tisztaságot; például Kaczér Illés meséi, Fábry Zoltán esszéi stb.) A Hintaló című költeményéből idézzük következő sorait: A sátánnal akartam vívni, I hát most a pokol átka ver: csak állok, s várok mozdulatlan, / mint esővert mezőn a fa, hogy szivárvány szövi-e át / vagy villámtól roppan dereka. Anyjához és kedveséhez írt költeményeit is a politikai líra sötét és vörös színei (hol tragikus, hol lázadó hangulatai) árnyalják. Szerelmi lírája, ifjúkori zsengéihez hasonlítva, hatalmas fejlődésen ment át, merészen szárnyaló költői képei együtt ábrázolják a szerelem mélységét és a sötét kor borzalmait. Vigyázz, borzadva menekülj előlem, ásító pokol mereszti retteneteit szempilláim rácsai alól, mert ez a babonák hona, a varázslók országa ez, nincsen egy percnyi pihenés, nyugalmat hát itt ne keress, s nem menekülhetsz: fogva tart titkaival e rejtelem, a sárga őrület kering a csúcsokon s a mélybe lenn, hol egyetlen fény: a lidérc, és örök úr: a szédület, hol orkánok szárnyán röpít a téboly és a képzelet. . . (Két vers Klárihoz) Berkó érett költészetét sötét képek, víziók jellemzik, s bár nem egy versében megcsillan a győzelembe vetett hit vagy az ellenállás 85