Csanda Sándor: Első nemzedék

A kritika,publicisztika és az irodalomtudomány képviselői - Vass László

egyetemet a modern tudomány és művészet" népszerűsítésére, s megteszi az első kísérletet a különböző világnézetű írók egyesítésére is. A Madách-évforduló esztendejében (1923) megalapítja a híressé lett Madách Kört, 1924-ben átveszi a Kultúra nevű losonci könyvkiadó és könyvterjesztő vállalat vezetését, és azt — bizományi lerakatok szervezésével, rendszeres kommünikék kiadásával, kiterjedt levelezéssel — a haladó szellemű irodalom terjesztésének országos szervévé teszi. 1929-ben bekapcsolódik a helybeli YMCA népművelő munkájába: kölcsönkönyvtárat létesít, előadóesteket rendez országos nevű írók (Móricz Zigmond, Móra Ferenc, Karinthy Frigyes, Kóbor Tamás) és művészek szerepeltetésével. Ugyancsak a korszerű haladás érdekeit kívánta szolgálni a Korunkban, a Kassai Naplóban és számos más folyóiratban kiadott irodalmi, pedagógiai, szociológiai tárgyú cikkeivel, tanulmányaival. Losoncon adta ki 1932-ben legjelentősebb és Romain Rolland által is lelkesen fogadott vallásfilozófiai művét: Az elsikkadt hegyi beszédet. 1978-ban halt meg Budapesten. További művei: Siralmak könyve (elbeszélés, 1928), Diák a századfordulón (életrajz, 1966). VASS LÁSZLÓ (1905 — 1950) publicista és irodalomtörténész, az első világháború után a budapesti Eötvös-kollégiumban tanult, magyar—francia szakos tanárnak készült, s tagja lett a Sarlómozgalomnak. A harmincas években pozsonyi újságíró; több mint négyszázra tehető a Magyar Napban 1936-tól 1938-ig közölt cikkeinek és esszéinek száma; a lap kulturális anyagának legnagyobb részét ő írta vagy állította össze. A Dókus Dénes én z;o/tam című vallomásában így ír eszmei fejlődéséről: Akis rozsnyói fűszeresüzletben mint ifjúmunkás találkoztam először a munkássággal. Azután jött Debrecen, ahol Ady Endre frissítő igéi csaptak meg, és mert közel volt a Hortobágy, és közel Csokonai sírja, itt tárult elém a magyar nép sorsa teljes mélységében, teljes nyomorult valóságában. Budapestnek az ellenforradalom után új, bátor szellemű megmozdulásait (Ady-ünnepély, Sarló-koszorú) egyre inkább edzették akaratomat, az Eötvös-kollégium szabadabb európai légkörének sokat köszönhetek. És kint Franciaországban megismerhettem azt a francia népet, az igazit, amely különbséget tudott tenni a frankhamisító magyarok és a puszták, falvak, gyárak, városok dolgozó 314