Csanda Sándor: Első nemzedék

A kritika,publicisztika és az irodalomtudomány képviselői - Bellyei László

magyarjai között... És következett végül Rimaszombat... Öt lépés hosszú, három és fél lépés széles ,,birodalmam" nyolc fájó hónapja. Ha volt bennem valami ködös elképzelés az erazmusi vértelen humanizmusról, ott megtanultam, mi az igazi, mi a harcos, mi az emberi humanizmus. Nem véletlen, hogy nyolchónapi zárt világ után, mikor újra felvettem a kiütött tollat, legelső cikkem fölé ezt írtam: A kultúra védelmében, a fasizmus ellen! (Magyar Nap 1936. szept. 27.) Azért idéztünk részletesebben életrajzi vallomásából, hogy jobban megismerjük ellentmondásos, nacionalizmus és marxizmus között vívódó egyéniségét. 1938 nyarán Vass László a kisebbségi magyar nacionalisták egyik szellemi irányítójának, Szvatkó Pálnak rábeszélésére elhagyja a Magyar Napot, s a Prágai Magyar Hírlap irodalmi rovatvezetője lett. Később, Pestre kerülve főként a magyar népi írók folyóiratában, a Válaszban és a Magyarország című napilapban tette közzé írásait. Irodalmi és művelődési tanulmányai kötetben nincsenek összegyűjtve. BELLYEI LÁSZLÓ (Zapf László) 1910-ben született Beregszászon. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban, Zürichben és Prágában végezte, 1933-ban a prágai Károly Egyetemen tanári diplomát szerzett. 1934 óta a beregszászi reálgimnázium tanára volt. 1928 óta tagja volt a Sarló-mozgalomnak, majd kilépett, és többedmagával megalapította Prágában a Magyar Munkaközösséget, melyet később Széchenyi Mozgalom néven vezet. 1933-ban a prágai MAKK elnökévé választották. 1938 óta Magyarországon él, s főként dunántúli lapokban (Pécsett) publikálja írásait. Első írásai 1925-től kezdve jelentek meg a losonci A Mi Lapunkban. 1929-ben a Kárpátaljai Magyar Színház adta elő Nagy érzések című drámáját, 1930-ban pedig Taníts meg hinni és szeretni című színműve került színre. A Magyar írásban jelentek meg Irodalmi arcképek című cikksorozatában Győry Dezsőről, Mécs Lászlóról, Darkó Istvánról, Szabó Dezsőről írt kritikái, tanulmányai. Csehszlovákiai írásai (kritikák, tanulmányok, novellák, drámák) főleg a Magyar írás, Magyar Minerva és más folyóiratokban jelentek meg. Az 1935. május 5-én rendezett beregszászi Rákóczi-ünnepélyen előadták Bujdosók című színművét, amely később a Magyar írásban is megjelent. Kiadatlan munkái: Magyar irodalom Csehszlovákiában, Das Bürgerliche in den Werken 315