Csanda Sándor: Első nemzedék

A kritika,publicisztika és az irodalomtudomány képviselői - Krammer Jenő - Simándy Pál

vizsgálta. Az írótól olyan világnézetet követelt, amelynek elengedhetetlen alkotóelemei: a szociális lelkiismeret és a haladás ügyének szolgálata. KRAMMER JENŐ 1900-ban született Kismartonban; hatéves korától Pozsonyban nőtt fel, s itt végezte iskoláit. A bölcsészetkart a budapesti egyetemen látogatta, mint az Eötvös-kollégium tagja. 1923-ban doktorált; a végleges tanári diplomát Prágában szerezte meg a német egyetemen. 1927-ben a lőcsei német reálgimnáziumban kezdte tanári működését, néhány hónapig Aranyosmaróton is tanított az ottani csehszlovák középiskolában. 1946-ig Érsekúvárott tanított a magyar reálgimnáziumban. Levelező barátságban) állt Romain Rolland-nal. Haláláig Budapesten élt, a német tanszék docense volt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán. Irodalmi munkássága kétirányú: részben a háború utáni francia irodalom foglalkoztatja, részben pedagógiai és lélektani kérdések, főleg a serdülőkor problémái. Mint a neveléstudomány szakértője Szalatnaival és Szerényi Ferdinánddal együtt írta A serdülőkor problémái című könyvet. Ebből a témakörből való legjelentősebb alkotása is: A szlovenszkói magyar serdülök lelkivilága (szociálpszichológiai tanulmány, Budapest, 1935). Hosszabb összefoglaló tanulmányt szentelt a korszerű pedagógiának: A modern nevelés elméleti és gyakorlati kérdései címmel (a Magyar Tanító különlenyomata, Komárom, 1935). Francia irodalmi munkássága főleg ismertetésekre, kisebb fordításokra szorítkozik. 1929-ben magyarra fordította és kiadta Henry Poulaille: Az őrült vonat című filmregényét. Később tankönyvszerkesztéssel foglalkozott, francia nyelvkönyvet is írt a csehszlovákiai magyar reálgimnáziumok számára. 1946 után főként német és francia tárgyú filológiai tanulmányokat publikált Budapesten. Magyarországon írt legfontosabb műve az Ödön von Horváth (1971) című monográfia. SIMÁNDY PÁL (családi nevén Gombos Ferenc) Igricin született 1891-ben; emigránsként élt 1920—31 között Losoncon. Sokoldalú tevékenységével egyik jelentős tényezője lett a szlovákiai magyar szellemi újjáébredésnek. 1921—22 telén — Komlós Aladárral együtt — megszervezi az első szlovenszkói „szabad313