Csanda Sándor: Első nemzedék

Az elbeszélő irodalom - L.Kiss Ibolya

falai alatt, s Losonczy Anna tűzbe dobta Rimay Jánostól küldött utolsó verses üzenetét is. De amikor meghallja, hogy a költő halott, felsikolt: A sikoltás, mely kiröppent a szépen ívelt szájból, sok mindent elárult, többet, mint a beszéd. Észre sem vette, hogy tegezi Balassa küldöncét, akinek az arca most sötét lett, kegyetlen. — Eleget gyötörte a Nagyasszony, egész életében csak cicázott vele, s lám, még most is megtagadta, mikor pedig elhunyt. Esztergomnál esett el a haza védelmében, míg a Nagyasszony selyemágyában aludt. Megfordult és otthagyta a széktámlára ráboruló, felzokogó asszonyt. A történelmi valóság leírásának és az írónő romantikus fantáziája hozzáadásának ötvözete néha nem szere esés, s ellentmondásokhoz vezet. Az idézett elbeszélésben például összekever néhány történeti adatot: Anna akkor már Forgáchné volt, nem Ungnádné (kétszer ment férjhez), a török nem akkor „merészkedett" egészen Esztergom falaihoz, hanem sokkal előbb stb. Az ilyen jellegű történeti epika műfajkönnyítés, mert a történet lényege eleve adva van, s az írónőnek nincs önálló történelemszemlélete, hanem a hősöket romantikus, szentimentális körülmények közé helyezve vagy ilyen tulajdonságokkal felruházva ábrázolja. Műveinek ellentmondásai legtöbbször a reális tények leírása és a hozzájuk szőtt romantikus motívumok között keletkeznek. Más szempontból nézve ez az ellentét a meseszövés és a jellemábrázolás között nyilvánul meg, mert a cselekmény lényegét rendszerint a valóságból, a történelemből veszi át, a hősök jellemét pedig romantikus női szemlélet alapján rajzolja meg. Epikájának ezeket a sajátosságait megfigyelhetjük első regényében, a Madách Imre feleségének életéről szóló Erzsi tekintetes asszonyban is. A mű Fráter Erzsébet életrajzi regénye, nagyrészt hiteles adatok alapján, romantikus, érzelgős módszerrel, apologetikus céllal íródott. Kiss Ibolya legtöbb elbeszélő alkotásának van ilyen irodalmon kívüli: pedagógiai vagy a hőseivel kapcsolatos történeti kérdéseket az eddigitől eltérő megvilágításba helyező célja is. Ebben a regényben és számos hasonló témájú elbeszélésében, tanulmányában Madách feleségének hűtlenségét akarja mentegetni és cáfolni. Az írónő jó pszichológiai módszerrel (bizonyára 235