Csanda Sándor: Első nemzedék

Az elbeszélő irodalom - L.Kiss Ibolya

hozzájárulnak ehhez orvosi tapasztalatai) mutatja be, milyen szerepe volt Fráter Erzsébetnek és Madáchcsal kötött házassága felbomlásának a világirodalmi jelentőségű mű, Az ember tragédiája megszületésében. Fráter Erzsébetet védő érvelésének lényege az, hogy a házasság felbomlását elsősorban az anyós, özvegy Madáchné Majthényi Anna okozta. A történelmi szempontból lényeges és lényegtelen jelenségek között azonban nem mindig tud különbséget tenni, főként az 1848—49-es forradalommal kapcsolatban. A mű fogyatékossága, hogy Madách eszmei fejlődését, politikai meggyőződését csak felületesen mutatja be, s a Tragédia megszületését nem is hozza kapcsolatba a szabadságharc bukásával. Egy helyen Madáchról azt is mondatja (103. lap), hogy nem keveredik ö zavaros dolgokba (értsd: Habsburgellenes politikába — Cs. D.), annál jobban szereti a családját és. . . engem. A politikai, eszmei vonatkozású részek naivak, romantikusak, de egészében véve az Erzsi tekintetes asszony szépen megírt, vonzó történelmi regény. A művet 1948-ban egy neves szlovák író, Štefan Krčméry szlovák nyelvre is lefordította, 1964-ben pedig a Hét nevű képes hetilapunk folytatásokban újraközölte. Realista és romantikus elemek keverednek az írónő legnagyobb szabású alkotásában, a Túl a folyón (1957) című regényében, amelyet megjelenése után sajtónk egy része politikai szempontból támadott és félremagyarázott. A mű életrajzi vonatkozású nemzetiségi regény, vagyis tipikus szlovenszkói magyar regény, melyben az írónő őszintén és tárgyilagosan ábrázolja a nemzetiségi kérdés fölvetette igazságtalanságokat. Magyar családból származott és szlovák nemzeti érzelmű családba ment férjhez. A nemzeteket és országokat a regényben nem konkrétan, hanem szimbolikusan nevezi meg: („folyón túliak, túloldaliak", „innenső oldaliak", „birodalmiak", „köztársaságiak"), s ezzel a témának és az eseményeknek általánosabb jelentőséget, szélesebb értelmezést kölcsönöz. A politikai, ideológiai kérdések ábrázolásában bizonyos naivitás látszik, főként a felszabadulás utáni események (pl. az államosítás) bemutatásában, de ezek csupán a történelmi hátteret szolgáltatják. A regény középpontjában egy magyar orvosnő és egy szlovák hegedűművész szerelmének és házasságának története áll (a második világháború előtti, alatti és utáni években). 236