Csanda Sándor: Első nemzedék
A csehszlovákiai magyar sajtó és könyvkiadás a két világháború között
pedig zömmel provinciális és dilettáns jellegű volt. A kezdetleges színvonalú folyóirat-kísérletek közül említést érdemel a galántai Mátyusföldi Lapok, a komáromi Vagyunk, a pozsonyi Tavasz és a Hajnal; az Új Auróra című irodalmi almanach, amely 1922 és 1932 között évenként megjelent Pozsonyban, Dobai János, Jankovich Marcell, majd Reinel János szerkesztésében. A színvonalasabb irodalom fellendülése a jobbára Bécsen keresztül Csehszlovákiába érkező magyarországi politikai emigránsoknak is köszönhető, akik között különböző világnézetű írók és publicisták voltak: kommunisták, szociáldemokraták, köztársaságpártiak s olyanok is, akiket zsidó származásuk miatt üldöztek, így került hosszabb vagy rövidebb időre Szlovákiába Ignotus (a húszas évek elején'a Kassai Napló munkatársa volt), Mácza János, Illés Béla, Kassai Géza, Gábor Andor, Balázs Béla, Antal Sándor, Barta Lajos és sokan mások. Az emigránsok adták ki Csehszlovákiában Tűz címmel az első jelentősebb kulturális folyóiratot Gömöri Jenő szerkesztésében, 1921-től 1923-ig. A lap egy-egy számát felváltva Pozsonyban vagy Bécsben állították össze. A folyóirat céljai közé iktatta a csehszlovák—magyar kulturális közeledést, és számos fordítást közölt a cseh forradalmi lírából. A havonként, majd hetenként megjelenő folyóiratnak voltak kommunista munkatársai, de már első számában bemutatta Mécs László pap költőt (aki később a szlovákiai magyar jobboldal lírikusa lett), s általában a legkülönbözőbb felfogású írók alkotásait is közölte. Ezért a „politikamentes" egységet így fogalmazza meg Gömöri Jenő az első szám programadó vezércikkében: A kultúra közös platformján akarjuk közelebb hozni a magyar, szlovák, cseh lelkeket } és főleg a kultúra platformján akarjuk összehozni és egyesíteni a szertehúzó és ezért gyengülő magyarságot, magyar erőket. .. Együtt élünk, fizikailag együtt élünk a szlovák és cseh néppel... A lelki közeledés útjait is egyengetni akarjuk e hasábokon. Figyelemmel akarjuk kísérni a szlovák és cseh —• később a román, szerb és horvát — kultúra életét, evolúcióját, munkáját, főleg irodalmát és művészetét, s ebbeli eredményeiket, különösen írói és költői termékeiket meg akarjuk ismertetni a magyarsággal. Ezzel szemben azonban hasonló megbecsülést, hasonló szeretetet és megértést várunk szlovák és cseh részről. A kommunista emigrációt az állampolgári jog megtagadásával 16
