Csanda Sándor: Első nemzedék

A csehszlovákiai magyar sajtó és könyvkiadás a két világháború között

néhány év elteltével jórészt kitiltották Csehszlovákia területéről, az itt maradt emigránsok egy része pedig egzisztenciáját féltve a cseh burzsoázia kiszolgálójává vált. A jelentősebb emigráns írók kétségtelen érdeme, hogy itteni tevékenységükkel hozzájárultak ahhoz, hogy a szlovákiai magyar irodalom lokozatosan felülemelkedjék a provinciális és dilettáns színvonalon. Ady kortársa, a nagyváradi Antal Sándor a haladó szellemű publicisztika és irodalomkritika egyik úttörője. Benjamin Ferenc, a Magyar Tanácsköztársaság ismert költője, szocialista líráját fejleszti tovább a csehszlovákiai körülmények között. Kaczér Illés egyike lett az első köztársaság legtehetségesebb és legképzettebb magyar epikusainak. Barta Lajos neve pedig ott szerepelt valamennyi haladó kulturális folyóiratban és vállalkozásnál. A felszabadulás után is nálunk maradt Sas Andor a haladó tudomány, Forbáth Imre pedig a szocialista-modernista líra sajátos képviselője. A szocialista irodalom következetes terjesztői a csehszlovákiai magyar kommunista lapok és folyóiratok voltak. A leghosszabb életű kommunista lapot, a Kassai Munkást (később Munkást) még 1907-ben indította a szociáldemokrata párt felső-magyarországi szervezete. A kommunista emigráns írók közül legtöbbet Gábor Andor (több száz cikket, köztük nagy számban a Horthyrendszert ostorozó pamfletet, szatírát) és Illés Béla írt a Munkásba. A hazai írók közül munkatársa volt Fábry Zoltán és Juhász Árpád. Az első kommunista szellemű csehszlovákiai magyar kultúrpolitikai folyóirat, a Fábry Zoltán szerkesztette Az Út 1931-től 1936-ig jelent meg. A havi folyóirat tartalmát és formáját tekintve hasonlított a Moszkvában megjelenő Sarló és Kalapácshoz, Csehszlovákiában pedig a cseh Tvorba és a szlovák DAV számítottak testvérlapjainak. Az Út kulturális kérdéseken kívül gazdasági és politikai problémákkal is foglalkozott, sőt az utóbbiak aktualitásuk miatt általában előtérbe kerültek. A legnépszerűbb magyar kommunista napilap az Ostravában megjelenő Magyar Nap volt. (Megjelent 1936-tól 1938-ig.) Moskovics Kálmán (Kálmán Miklós álnéven) és Ferencz László szerkesztették Zsigmondi Endre (Nágel Endre álnéven), Szekeres György, Betlen Oszkár, Vass László közreműködésével. Ez az ügyesen szerkesztett, olcsó napilap a népfrontpolitika jegyében 2 17