Csanda Sándor: Első nemzedék

A csehszlovákiai magyar sajtó és könyvkiadás a két világháború között

A szlovákiai magyar irodalom az első világháború után keletkezett, nemzeti kisebbségi és regionális keretek között. A regionálison kívül azonban általános, az egész magyar szellemi életet érintő jelentősége is volt már kezdettől fogva: a két világháború közt az itteni magyar kisebbség, a polgári demokrácia adta lehetőségekkel élve, Horthyék Magyarországáénál szabadabb légkörben fejlesztette ki nemzetiségi kultúráját. Kommunista, szocialista magyar irodalmi művek és egyéb sajtótermékek elsősoroban nálunk találtak szélesebb olvasóközönségre, legális körülmények között. A demokrácia adta vitalehetőségek mindenekelőtt azt eredményezték, hogy rendkívül nagyméretű publicisztikai tevékenység fejlődött ki; néhány százra tehető az itt kiadott magyar lapok és folyóiratok száma, de ezek nagy része rövid életű volt. A két világháború közti csehszlovákiai magyar politikai és kulturális életben három fő ideológiai irányzat fejlődött ki: kisebbségi magyar nacionalizmus, államhű aktivizmus, szocializmus. A tömegek közt legkevesebb híve az aktivizmusnak volt, de a kormány az aktivisták sajtóját és intézményeit bőkezűen támogatta. A kisebbségi nacionalista pártok a Horthy-Magyarországra támaszkodtak; a kommunista párt népszerűsége a magyar dolgozók közt a kettős elnyomás (nemzetiségi és szociális) következtében igen jelentős volt, de tevékenységét és kiadványait az államhatalom diszkriminációs intézkedésekkel sújtotta (cenzúra, sajtóperek). A három irányzaton belül különböző árnyalatok voltak, s a pártonkívülieknek is volt sajtója. A horthysta irredenta politika következtében rendkívül megnehezült a szlovákiai magyar kisebbség kulturális életének kibontakozása: a pesti centrumtól, az egyetemes magyar irodalomtól igyekezték elzárni, a helyi kulturális egyesületek, kaszinók tevékenysége 15