Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

II. Kisebbségi Golgota

öttagú szlovák tartományi kormányt, amely egyidejűleg a központi kormány részét képezte. Csehszlovákia ezzel „aszimmetrikus szövetségi állammá alakult át"

2. November 22-én új alkotmánytörvényt alkotott a prágai nemzetgyűlés (a Szlovák Tartomány autonómiájáról), s ezt 299. számmal mindjárt másnap kihirdették a törvénytárban. Az új alkotmánytörvény visszamenő hatállyal legalizálta az alkotmányellenesen kialakult helyzetet. „A valóságban ugyanis előbb jött létre a szlovák autonóm tartomány, előbb alakult meg a tartományi kormány, mint az alkotmánytörvényt elfogadták." A következő sebet a Kárpátalja autonómiájáról szóló alkotmány törvény tői kapta az alkotmánylevél. Ezt az alkotmánytörvényt ugyancsak november 22-én fogadta el a csehszlovák törvényhozó testület, de csak később, az 1938. december 12—

i 329. számú kormányhirdetménnyel publikálták. „Az alkotmányellenes törvények csúcsát az 1938. december 15-én alkotott 330. számú alkotmány törvény jelenti

3. Ez kétévi időtartamra felhatalmazta a köztársasági elnököt, hogy szükség szerint alkotmányerejű dekrétumokkal módosítsa az alkotmánylevelet és más alkotmánytörvények egyes rendelkezéseit, amivel bevezette az elnöki dekrétumok rendszerét, intézményét. Ezt az új „vívmányt" — sajnos — a Londonban élő exelnök, Edvard Beneš is magáévá tette, s a háború után kiadott alkotmánydekrétumai és dekrétumai (amelyeket az alkotmányosság betartásával nem lehetett volna megalkotni) elsősorban a csehszlovákiai német és magyar nemzeti kisebbséget érintették fájdalmasan." 1939. március 14—én kikiáltották az önálló szlovák államot; március 15-én a müncheni döntés után megmaradt cseh tartományok megszállás alá kerültek, s protektorátussá váltak a Német Birodalomban. Edvard Beneš Chicagóban értesült Prága megszállásáról. Olyan érzés fogta el, hogy jogellenesen kényszerült lemondásra. Ezért mint „a Csehszlovák Köztársaság volt elnöke" („bývalý president") küldött tiltakozó táviratokat a világ politikusainak, s arra kérte őfret, hogy ítéljék el a megszállást

4. A München előtti köztársaság jogfolytonosságának elismerését egyelőre nem kérte tőlük, erre még nem érett meg az idő. Később aztán erre is sor került. Időközben kitört a háború. 1939. szeptember l-jén a Wehrmacht megtámadta Lengyelországot. Edvard Beneš reaktiválta magát mint a Csehszlovák Köztársaság második elnöke. Az idő kedvezett neki. 1. A csehszlovák állam újjászületése 1939. október 17-én Párizsban megalakult a Csehszlovák Nemzeti Bizottság, amely 1940 júniusában — a francia helyzet rosszabbodása miatt — Londonba tette át székhelyét. „Megjegyzem, a londoni emigrációs csoport Csehszlovákia visszaállítása érdekében" kifejtett aktivitásának eredményessége szorosan „összefüggött Edvard Beneš személyével, széles ismeretségi körével, nemzetközi kapcsolataival," külföldi tapasztalataival és hazája kérdésében valóban fáradhatatlan tevékenységével. Beneš végül is — a háború utolsó esztendejében — győztesként tetszeleghetett itthon és a világ előtt. 75