Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

VI. A doukmentumok nem néma tanúk többé

„Ha nem gondoskodik a magyar kormány arról, hogy minket innen haza vagy Magyarországra szállítsanak, akkor, ha mindenünk elvesztésével is, de megoldjuk mi magunk sorsunk kérdését." Az új demokratikus Magyarország felé igazi, mély bizalommal tekintenek, és ezért szívesen te­lepülnének Magyarországra, mert abból a kevés hírből, ami eljutott hozzájuk, tudomást szereztek arról, hogy az új Magyarország már nem a feudalizmus fellegvára, hanem a széles néprétegek ottho­na. Fájón emlegetik viszont, hogy éppen őket, akik magyarságuk mellett kitartottak, akik a demokra­tikus gondolkodás mellett mindig hitet tettek, akik évtizedeken keresztül munkáspártoknak a tagjai voltak (Taksony, Szeli) és ezért számosan közülük a múltban üldöztetést szenvedtek, nem telepítik át Magyarországra, mert nincsenek az áttelepítésre kijelölve. Otthonról értesültek arról, hogy a lakosságcsere-egyezmény keretében nagy számban kerültek áttelepítésre reszlovakizáltak. „Velünk már nem történhet rosszabb. Mindenünkből kifosztottak bennünket csak azért, mert magyarok vagyunk. Igaz, hogy ehhez nem előnyökért, hanem azért ragaszkodtunk, mert rájöttünk, hogy csak a bőrünkkel jön le rólunk. Itt nem maradunk, inkább a népek országútját választjuk, de a rabszolgasors helyett a szabadságot." 1848 nagy költője büszkén nézhetne a késő utódokra, kik a maguk egyszerű nyelvén, de egy életsorssal megpecsételve hirdetik „a farkasok dalát". Dr. Pethő Károly Pozsony, 1948. január 14. (Forrás: Hívebb emlékezésül) 11. SZÁMÚ DOKUMENTUM A Központi Reszlovakizációs Bizottság átirata a Belügyi Megbízott Hivatalhoz Reszlovakizációs Bizottság, Pozsony Szám: 10/bizalmas - 1948-RK Pozsony, 1948. április 6. Tárgy: Reszlovakizáció BIZALMAS! A 846:-IV/-1948-as irathoz. Belügyi Megbízotti Hivatal (a megbízott kezébe) ... Sem a hirdetményben, sem az irányelvekben nincs kimondva, melyik naptól kezdve kell a reszlovakizált személyeket szlovák nemzetiségűnek tekinteni ... A minisz­tertanács és a belügyminiszter ... irányelveiből következik, hogy az átigazolt reszlovakizáltak olyan szlovák (ill. más szláv) nemzetiségű személyek... akiket mindig is ilyennek kell tekinteni. A Központi Reszlovakizációs Bizottság véleménye szerint a reszlovakizációs bi­zonylat adminisztratív átvétele nem regisztrál új állapotot, csupán megállapítja a je­lentkezett személy szlovák nemzetiségét, és azt, hogy a nemzetiséget a létező tartós objektív és szubjektív jegyek alapján időben behatárolni nem lehet, vagyis azok a sze­mélyek, akik reszlovakizációs igazolványt kaptak, nem sorolhatók azon személyek kategóriájába, akikre a 33/1945. számú elnöki dekrétum vonatkozik. A Reszlovakizációs Bizottság úgy véli, helytelen a reszlovakizált személyeket azért diszkriminálni, mert eredeti nemzetiségüket csak most vallották be. Ügyelni kell arra is, nehogy a nemzetközi politikában esetleg nemzetközi visszhangja legyen annak, hogy dátumhoz kötjük a reszlovakizáltak szlovák nemzetiségének elismerését. Elnök s. k. (Forrás: Vadkerty K.: A reszlovakizáció) (olvashatatlan aláírás) 295

Next

/
Oldalképek
Tartalom