Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

VI. A doukmentumok nem néma tanúk többé

részesülnek azok, akik partizánként, katonaként, a földalatti mozgalomban dolgozva szereztek érdemeket a nemzeti felszabadító mozgalomban, illetve az idegen terror stb. hozzátartozói. A földterület szétosztását a Nemzeti Földalap vezetősége a nemzeti bizottságokkal és a földművesekből és a földműves munkásokból összeállított speciális bizottságokkal közösen végzi. (...) XV. A megszállás hat éve nem csupán anyagi károkat okozott az országnak. Nem kisebbek ennél azok a következményeiben különösen veszélyes károk, melyeket az idegen uralom az erkölcs és a szellemi élet terén okozott, elsősorban az ifjúság soraiban. Részben azzal is, hogy az ifjúság meg volt fosztva a művelődés lehetőségétől, másrészt pedig egész idő alatt a fasizmus mérge mételyezte őket. Ezért a rosszat gyökerestül ki kell tépnünk. Nem elég azonban a rosszat csak eltávolítani. Mindent újra kell építenünk az új kor szelleme és az állam szükségletei szerint. Folyamatban van az iskolák és egyéb kulturális intézmények (színházak könyvtárak stb.) megtisztítása azoktól az elemektől, akik aktívan együttműködtek a megszállókkal. Bevonjuk a rabság évei alatt kiadott tankönyveket. Megvalósul a diák- és közkönyvtárak revíziója abból a célból, hogy megtisztítsuk ezeket a náci és fasiszta konkolytól. Alapos tisztogatásra kerül sor az újságírásban, a rádiózásban és a filmművészetben. A cseh és szlovák városokban bezárunk valamennyi német és magyar iskolát, köztük a prágai és brünni német műszaki egyetemet is, mivel ez utóbbiak voltak nálunk a fasizmus és hitlerizmus legveszélyesebb fészkei. Az elemi és középiskolák német pedagógusai a hitlerizmus és heinleinizmus egyik fő támaszát jelentették országunkban, ezért — mivel tömeges jelenségről van szó — valamennyi német iskola bezárásra kerül. (...) Revideáljuk a német és magyar kultúrához való viszonyunkat, leplezve reakciós elemeiket valamennyi területen. Kultúrpolitikánkban megerősítjük a szláv orientációt a nemzetközi, de mindenekelőtt a mi, csehszlovák politikánkban a szlávság új jelentőségével összhangban. Iskoláink tanterveit, valamint tudományos és művészeti intézményeinket is ennek szellemében alakítjuk ki. A szlovák intézményrendszert nem csupán megújítjuk, de élő politikai-kulturális alakulattá át is építjük, melyek szoros kapcsolatban állnak majd a szláv nemzetek és államok kulturális intézményeivel. (Forrás: Janics K.: A kassai kormányprogram...., Pannónia K. Po. 1992) 1945. április 5. 3. SZÁMÚ DOKUMENTUM Magyar értelmiségiek memoranduma a CSSZK Kormányához és az SZNT-hez Emlékirat* Nagyra becsült Csehszlovák Kormány és Szlovák Nemzeti Tanács! Mi, magyarok, akik Szlovákia területén élünk, ezzel az emlékirattal fordulunk tisztelettel a csehszlovák kormányhoz, illetőleg jelenlegi elöljáróinkhoz, a Szlovák Nemzeti Tanácshoz. Mi, azok a magyarok, akik ma ezen a területen élünk, öntudatosan és tiszta lelkiismerettel jelentjük ki, hogy 1939. március 14-től napjainkig sem gondolatban, sem tettben nem vétettünk a demokrácia és a humanizmus gondolata ellen. Ezek a magyarok nyugodt lelkiismerettel állíthatják, hogy még a legnehezebb körülmények közepet279