Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

VI. A doukmentumok nem néma tanúk többé

lelkiismereti és vallási jogát. A köztársaság lakosainak diszkriminációja faji okokból nem lesz megengedhető. VIII. A cseheknek és szlovákoknak a német és magyar kisebbséggel kapcsolatos szörnyűséges tapasztalatai — hiszen a kisebbségek nagyrészt a köztársaság ellen irányuló hódító politika engedékeny eszközének bizonyultak, s közülük elsősorban a csehszlovákiai németek kínálkoztak fel a cseh és szlovák nemzet elleni megsemmisítő hadjáratra — a megújított Csehszlovákiát mély és végleges beavatkozásra kényszerítik. A köztársaság nem akarja és nem fogja sújtani a hozzá lojális német és magyar polgárait, főképpen azokat nem, akik hozzá a legnehezebb időkben is hűségesek maradtak, a bűnösökkel szemben azonban keményen és kíméletlenül fog eljárni, úgy, ahogyan azt nemzeteink lelkiismerete, megszámlálhatatlanul sok mártírunk szent emléke, a jövő nemzedékének nyugalma és biztonsága megkívánja tőlünk. Ezért a kormány az alábbi alapelvekhez fogja magát tartani: A Csehszlovák Köztársaság megerősíti csehszlovák állampolgárságát mindazon német és magyar nemzetiségű polgárainak, akik már az 1938-as müncheni döntés előtt is csehszlovák állampolgársággal rendelkeztek, esetleg lehetővé teszik azoknak a náciellenes és antifasiszta személyeknek a visszatérését az országba, akik már München előtt aktívan harcoltak Heinlein és a magyar irredenta pártok ellen, harcoltak a Csehszlovák Köztársaságért, akiket München és március 15-e után a német és a magyar államhatalom az akkori rendszerrel szembeni ellenállásukért és a Csehszlovák Köztársasághoz való hűségükért üldözött és bebörtönzött vagy koncentrációs táborba zárt, avagy a német és a magyar terror elől külföldre kellett szökniük, ahol tevékenyen harcoltak Csehszlovákia megújításáért. A többi német és magyar nemzetiségű polgár csehszlovák állampolgárságát megszüntetik. Ezek a polgárok optálásért folyamodhatnak Csehszlovákiához, ám a köztársaság hivatalainak joguk lesz ahhoz, hogy ezeket a kérelmeket individuálisan bírálják el. Azokat a németeket és magyarokat, akiket majd elítélnek a köztársaság, a cseh és szlovák nemzet ellen elkövetett bűncselekmények miatt, mindörökre megfosztják csehszlovák állampolgárságuktól és kitiltják őket a köztársaságból, hacsak nem sújtják őket halálos ítélettel. Az 1938-as müncheni döntés után a Csehszlovák Köztársaság területén letelepedett németekre és magyarokra az azonnali kiutasítás vár, amennyiben nem indul ellenük bűnvádi eljárás. Ez alól kivételt csupán azok a személyek képeznek, akik Csehszlovákia javára tevékenykedtek. XI. A cseh és szlovák földművesek és nincstelenek következetes földreformot sürgető felhívásnak eleget téve, s attól vezérelve, hogy mindörökre kiragadjuk a cseh és szlovák földet az idegen, német-magyar arisztokrácia kezéből, valamint a nemzet árulóinak kezéből — a kormány üdvözli az ellenség és az árulók földjének konfiskálását, s annak szétosztását a mezőgazdasági kistermelők között. Ezt a munkát a Szlovák Nemzeti Tanács végzi. A kormány az ehhez hasonló intézkedéseket a köztársaság egész területére kiterjeszti, az alábbi alapelvekhez tartva magát: Létre kell hozni a Nemzeti Földalapot. A Nemzeti Földalapot az alábbiak fogják képezni: minden föld, épület, élő és holt leltár, amennyiben az a német és magyar arisztokrácia és nagybirtokosok tulajdonát képezi, állami hovatartozásuktól függetlenül, ide sorolva az ellenséges államokban, mint pl. Németországban és Magyarországon élő egykori csehszlovák lakosok vagyonát; a Csehszlovák Köztársaság azon német és magyar lakosainak vagyona, akik aktívan segédkeztek Csehszlovákia szétverésében és megszállásában; a Csehszlovák Köztársaság azon polgárainak vagyona, akik elárulták a nemzetet és aktívan támogatták a német és a magyar megszállókat; azon részvény- és egyéb társaságok vagyona, melyeket a fentebb megjelölt kategóriákba tartozó személyek igazgattak. A fentebb megjelölt föld- és vele kapcsolatos egyéb vagyon kárpótlás nélkül kerül konfiskálásra. A konfiskáció és a konfiskált objektumok ideiglenes igazgatása a földreform megkezdéséig az illetékes nemzeti bizottságok s az őket segítő mezőgazdasági bizottságok hatáskörébe kerül át. A Nemzeti Földalapba került földterület a cseh országrészekben a cseh, Szlovákiában a szlovák és ukrán zsellérek között került szétosztásra, melynek során előnyben 278