Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

I. A magyar- és németellenes diszkrimináció szellemi genezise

Végül követeli a memorandum az autonómia mielőbbi megszervezését Szlovákia és Kárpátalja számára. Prága a nemzetiségi követelések elől most már nem térhetett ki. A csehszlovákiai kisebbségek problémája most már megszűnt a Csehszlovák Köztársaság belügye lenni, általános európai kérdéssé vált és megoldását az európai béke érdekében az európai hatalmak is sürgették. A prágai kormány június folyamán végre elkezdte tárgyalásait az érdekelt nemzetiségekkel. Hodža miniszterelnök sorra fogadta a német, lengyel és magyar ellenzéki pártok képviselőit és a nemzetiségek kívánságai iránt érdeklődött. Az Egyesült Magyar Párt június 30-án pozsonyi klubülésén leszögezte, hogy „minden téren és minden vonalon változatlanul folytatni kívánja a harcot, amelyet két évtizeddel ezelőtt indított az itteni magyar nemzet teljes jogának kivívása érdekében és változatlanul azon az állásponton áll, hogy ennek eredményessége csakis a magyar autonómia alapján biztosítható". Július első napjaiban nemzetiségi tárgyalások előkészítésére a kormánypártok képviselőiből egy „hatos tanács" alakult, az úgynevezett „sesztka". Hírek szerint az új nemzetiségi tervezet három részből állott volna: a nyelvtörvény módosítását tartalmazó új rendeletből, új közigazgatási törvényből és az ún statútumból, amely az összes nemzetiségi jogokat foglalta volna egységbe. A tárgyalások azonban elhúzódtak július első felében, anélkül, hogy eredményre vezettek volna. Prága húzta—halasztotta a nemzetiségi statútum végleges szövegének átadását, aminek következtében a legteljesebb bizonytalanság kapott lábra. Július 20-án Hodža miniszterelnök újból fogadta a magyarság képviselőit és nagy vonásokban ismertette előttük a készülő nemzetiségi javaslatot. A magyar képviselők a készülő javaslatról nem nyilatkoztak Hodža előtt, hisz' azt még nem ismerték végső megszövegezésében. Azonban két nappal a találkozás után az Egyesült Magyar Párt képviselői és szenátorai kimondották a pozsonyi klubülésen, hogy csakis a magyar autonómia lehet az egyedüli elv, amelyet a magyar tárgyalási alapul elfogadhatnak. Az Egyesült Magyar Párt július 26-án kapta meg a kormány új nemzetiségi tervezetét. A magyar képviselők pár napon belül átadták Hodža miniszterelnöknek a statútumra vonatkozó észrevételeiket. Az Egyesült Magyar Párt kijelentette ebben a válasziratában, hogy a statútum túlságosan az általános elvi kijelentések területén mozog és egyáltalában nem ad feleletet a konkrét magyar kívánságokra. „Altalános alapelveket tartalmaz — mondja a válaszirat, — amelyek legnagyobbrészt vagy az alkotmánylevélben, vagy más törvényekben már eddig is kodifikálva voltak, sajnos, anélkül, hogy a gyakorlati életben jogbiztosítékot nyújtottak volna azoknak, akiknek javára törvénybe foglaltattak." Az emlékirat végül a köztársaságban élő nemzetek nyelvi egyenjogúságát sürgette és a következő megjegyzéssel végződött: „Ha a kormány a nemzetek nyelvi jogait komolyan kívánja biztosítani, a nemzetek egyenjogúsága és az állam demokratikus berendezkedése megköveteli, hogy a nyelvi jogok igazságos szabályozásánál a következő elvek érvényesüljenek: 1. Az állam hivatalos nyelve az államot alkotó valamennyi nemzet: cseh, 26